Yuppi Tábor: „Minden gyermeknek jár a gyermekkor”

Akt.:
A Yuppi Tábort minden évben Mezősályiban szervezik meg
A Yuppi Tábort minden évben Mezősályiban szervezik meg
A Yuppi Tábor sokak számára ismerős lehet, hiszen – bár a mozgalomnak kolozsvári székhelye van – Nagyváradon is számos jótékonysági rendezvénnyel lehet és lehetett támogatni a krónikus beteg gyerekek nyári táboroztatását. Ezúttal nem egy újabb jótékonysági eseményről adunk hírt, hanem magát a tábort mutatjuk be. Konya Zsuzsánnával, a Yuppi Tábormozgalom Egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

 

– Bár sokan ismerhetik a Yuppi Tábort, hiszen lassan a jubileumi 10. évéhez közeledik, de először is a kezdetekről kérdezném. Hogyan és milyen céllal jött létre?
– A Yuppi Tábort 2011-ben hozták létre, az első táborban 35 diabéteszes kamasz vett részt. Célunk az volt, hogy a magyarországi Bátor Tábor mintájára egy hatékony kiegészítő terápiát nyújtsunk Romániában a krónikus beteg gyerekek számára. Az alapító tagok önkéntesként vettek részt a Bátor Táborban, onnan tanulták meg a módszert. Ilyen típusú tevékenység akkor még nem létezett az országban.

– Ön hogyan találkozott a Yuppi táborral, hogyan lett csapattag?
– A táborról már 2011-ben hallottam, egy évvel később pedig azzal a kérdéssel keresett meg az egyesület elnöke, hogy szeretnék-e önkéntes programszervező és tábori programokat tartó önkéntesek középvezetője lenni. Azóta a szervező csapatban tevékenykedem, illetve minden évben részt vettem a táborokban.

Konya Zsuzsánnával, a Yuppi Tábormozgalom Egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. ©

– A honlap szerint négy tábort szerveznek. Kik jelentkezhetnek, illetve hol található a tábor helyszíne?
– A tábor állandó helyszíne Mezősályi, ahova évről évre visszatérünk. Ez Kolozsvártól 70, Marosvásárhelytől mintegy 40 km-re található. A táborokban résztvevő gyerekeket korosztály és betegségtípus szerint csoportosítjuk, ugyanis ezekhez a paraméterekhez van igazítva a táborok tevékenysége. Táboraink diabéteszes, onkológiai vagy autoimmun betegséggel küzdő gyerekeknek és kamaszoknak szólnak. Ebben az évben 155 résztvevőre számítunk. Az idei év első tábora 7–13 éves diabéteszes gyerekeknek szól 2019. július 14–20. között, majd ezt követi a 13–18 éves diabéteszes fiataloknak szóló tábor július 28. – augusztus 3. között. Mindkét táborra a jelentkezési határidő április 26. A harmadik tábort onkológiai vagy autoimmun (sokizületi gyulladás, lupusz, cöliákia) betegségekkel élő gyerekek és kamaszok (10–18 évesek) részére szervezzük augusztus 18–24. között, illetve negyedik táborunk a családi tábor onkológiai betegséggel küzdő, maximum 10. ételévét betöltött gyerekek és családtagjaik (szülők, testvérek) számára augusztus 29. – szeptember 1. között. A tervek szerint idén 12 családot fogunk táboroztatni, ami 45–50 főt jelent. Utóbbi két táborra a jelentkezési határidő május 10.

 

– Hogyan lehet jelentkezni a táborokra?
– A táborra a kezelőorvos által kitöltött jelentkezési lappal lehet jelentkezni. A Yuppi Tábor kapcsolattartó kezelőorvosainak listája a honlapon elérhető, ők már ismerik táborunkat és a jelentkezési lapot is eljuttatják hozzánk. Ha azonban a jelentkezni vágyó gyerek kezelőorvosa nem szerepel a listán, más módszer is lehetséges. Törekedünk az országos lefedettségre, de a kezelőorvosokkal nagyon nehéz kiépíteni a kapcsolatot, mivel a szülők értesítése, a jelentkezési lapok kitöltése nekik is önkéntes munka. Mivel még nem sikerült minden orvossal felvenni a kapcsolatot, ezért működik az a módszer is, hogy a szülők elkérik tőlünk a jelentkezési lapokat és beviszik azokat a kezelőorvoshoz. A jelentkezési lapokat a kezelőorvosnak mindenképpen ki kell töltenie, mivel ez alapján lesznek információink a gyerek egészségügyi állapotáról. A gyerekek háromszor térhetnek vissza az ingyenes táborba, ez azért van így, mert az élményterápia módszere így a leghatásosabb.

– Mi is ez az élményterápia?
– Az élményterápia egy olyan módszer, amit az országban még nem alkalmaznak. A Yuppi a módszert a magyarországi Bátor Tábortól vette át, amely tábor tagja a Serious Fun Children’s Network nemzetközi hálózatnak. A módszer maga Paul Newman színésztől indult el, aki rákos volt, felgyógyulását követően, 1988-ban pedig az egyik filmjéből származó bevételt egy tábor létrehozására fordította.
A módszer maga arról szól, hogy minden gyereket személyre szabott kihívások elé állítunk, ezzel gyakorlatilag a saját határaikat léphetik át, a feladat teljesítésével pedig sikerélményt szerezhetnek, amelyről a körülöttük levő gyerekek és önkéntesek visszajeleznek nekik. A kihívásokkal a gyerekek saját kompetenciáikat fedezik fel, olyan erősségeiket tudatosíthatják, amelyeket a táboron kívüli mindennapjaikban is felhasználhatnak. A módszer hatékonyságáról egy, a Serious Fun Childrens Network és a Yale egyetem általi felmérés is tanúskodik, a szülők megkérdezése alapján arra az eredményre jutottak, hogy a módszer által a gyerekek 79 százalékának nőtt az önbizalma, 79 százalékuk könnyebben alakít ki kortárs kapcsolatokat, 74 százalékuk pedig önállóbb lett.

A tevékenységek között szerepel a magaskötélpályán való mászás is.

– Milyen tevékenységekkel érhetők el ezek a sikerélmények? Milyen foglalkozások vannak a táboron belül?
– A táborban résztvevő gyerekeket 9–10-es létszámú csoportokra osztjuk, napi négy tevékenység van, amelyen minden csoport egyenként részt vesz, az esti foglalkozáson pedig mindenki együtt van, különböző nagy közös játékokat játszunk. A nap lezárásaként pedig házanként megbeszélik, elraktározzák az aznapi élményeket. A napi tevékenységek különböző szintű kihívásokat jelentenek, mindenki megtalálhatja a számára különlegeset. Vannak outdoor-tevékenységeink, ilyen a magaskötélpályán mászás, lovaglás, íjászat, evezés, de vannak kreatív foglalkozások is, mint például a színjátszás, zene, fotózás, kézműves tevékenységek. Idén már a bűvészkedés is bővíti ezt a palettát.

– Kik foglalkoznak a gyerekekkel?
– A gyerekekkel az önkéntesek foglalkoznak, ők a manók. A táborban a gyerekek száma megegyezik az önkéntesekével, de ez nem azt jelenti, hogy minden gyerek mellé jár egy manó. Mindenkinek megvan a maga szerepe. Háromféle manónk van. Az egészségügyi ellátásért felelős DokiManók „láthatatlanok”, ugyanis senki sem visel fehér köpenyt. Az egészségügyi ellátás a táborban elsődleges fontosságú, éjjeli ügyelet van, illetve az orvoscsapat adagolja a diabéteszes gyerekek számára az étkezéseknél bevihető szénhidrátmennyiséget, az onkológiai, autoimmun beteg gyerekeknek reggeli tornát tartanak, és figyelnek a kezelések megfelelő folytatására. A HáziManók a gyerekek kísérői, egész nap velük vannak, támogatják, motiválják őket. A MenőManók a programokért felelnek, vezetik a tevékenységeket. Az élményterápia megvalósulásához minden manó hozzájárul.

A tábor nemcsak a gyerekeknek, az önkénteseknek is örök élmény maradhat

– Milyen kell legyen egy manó?
– Az önkéntescsapatnak – a DokiManókon kívül – nem a végzettsége az elsődleges erőforrása, hanem egy csomó más kompetencia, amelyeket bármilyen tanulmány mellett el lehet sajátítani. A szükséges kompetenciák szerepkörtől függenek, de figyelembe vesszük a kommunikációs készséget, a problémamegoldási képességet, kreativitást, a csapatban való együttműködési képességüket. A programokért felelős MenőManóknál egyes esetekben szükséges a tapasztalat. A jó manó lelkes és motivált, magáénak érzi a célt, illetve elvégzi a rábízott feladatokat. A manók a tábor előtt két képzésen vesznek részt. Feltétel, hogy húsz év fölöttiek legyenek, ez azért szükséges, hogy legyen meg a megfelelő korkülönbség a résztvevő gyerekek és a velük együtt dolgozó önkéntesek között.

– Hogyan lehet manónak jelentkezni? Miért jó önkéntesnek lenni?
– Az önkéntesnek való jelentkezés minden évben január végén kezdődik és körülbelül március végéig tart, jelentkezni a honlapon keresztül lehet. A jelentkezés után a szervezők felveszik velük a kapcsolatot, majd egy interjún vesznek részt, majd a régi és új jelentkezők közül felépítjük a táboraink önkéntescsapatait. Önkéntesnek lenni azért jó, mert a tábor ideje alatt nemcsak a gyerekek, hanem ők is gazdagodnak. Az önkéntesnek is gazdagodik az önismerete, fejleszti kompetenciáit, kilép saját komfortzónájából. A táborban szerzett lelki feltöltődés pedig hetekig, hónapokig eltart.

– Hogyan készül el egy-egy tábor?
– A táborok szervezését már előző év októberében elkezdjük, és a kiértékeléssel együtt októberig tart, így az egy teljes évet ölel fel. A szervezés mögött nagyon sok következetes munka van, ezért is vagyok nagyon hálás a csapatnak, ugyanis mindenki sok időt fordít rá. Az egyesületnél összesen 26 személy foglalkozik folyamatosan a tábor szervezésével, ebből heten fizetett alkalmazottak, többségük részmunkaidővel és szimbolikus honoráriummal. A többiek teljesen önkéntes alapon foglalkoznak a szervezéssel.


– Mennyire határozza meg az adott betegség a tábort? Mennyire lehet háttérbe helyezni, illetve hogyan épül be a tábori napba?
– Célunk az, hogy a gyerekek elfeledkezzenek a betegségükről, ehhez úgy hiszem, nagyon közel állunk, hiszen az egészségügyi ellátást biztosító DokiManóknak köszönhetően a gyerekeknek nem kell a betegségükre figyelniük, belefeledkezhetnek a játékba. Igazán gyerekek lehetnek. A gyerekek a lehetőségeihez megfelelő kihívásokat kapják. A betegségről nem beszélünk, viszont ha a gyerekek el akarják mondani a betegséggel kapcsolatos tapasztalataikat, mindig meghallgatjuk őket. A cél, hogy játszanak, szórakozzanak, és ne a betegségük legyen előtérben.

– A szülők hogyan tudják tartani a kapcsolatot a táborozó gyerekkel?
– Minden táborunk korosztálytól függetlenül azzal kezdődik, hogy a szülők nagyon nehezen hagyják ott gyerekeiket, érthető módon, hiszen vannak közöttük, akik még nem táboroztak, vagy folyamatos szülői felügyelet alatt vannak a betegségük miatt. A táborban a gyerekek nem használhatnak telefont, de a tábor közepén felhívjuk a szülőket és értesítjük őket, hogy a gyerek milyen tevékenységeken vett részt, hogyan sikerült beilleszkednie, mi tetszett neki legjobban.

– Milyen visszajelzéseket kaptak eddig? Van-e esetleg olyan élmény ezzel kapcsolatban, amit kiemelne?
– Egy személyes élményemet emelném ki. Egy kilenc éves kislány harmadjára, vagyis utolsó alkalommal vett részt a táborban. Nagyon nehezen illeszkedett be a legelső táborába, azonban évről évre, illetve napról napra nagyon szép változást lehetett észrevenni rajta. A harmadik tábor lezárásakor odajött hozzám és azt kérdezte: „Ez azt jelenti, hogy most harmadszor voltam itt, és soha többet nem jöhetek?” Mondtam, hogy igen, mindenki háromszor vehet részt, de gondoljon bele, milyen jó volt neki a tábor, más gyerekek is ugyanebben az élményben részesülhetnek. Erre a kislány csendben maradt, és elkezdett számolni. „Igen, és akkor tizenegy év múlva, húszéves koromban visszajöhetek önkéntesnek. De nem, addig nem foglak elfelejteni titeket.” Ez a legszebb dolog: amikor olyan hatást érünk el, amit utána beépít a saját életébe, és megfogalmazódik benne, hogy ő is tovább akarja ezt adni, segíteni akar a többi, hasonló helyzetű gyereken. Vannak olyan önkénteseink, akik gyerekként részt vettek a táborban, a húsz évet betöltve pedig visszatértek önkéntesnek.

– Kívülről szemlélve is különlegesnek tűnik a tábor. Ön szerint miért az?
– Mi hiszünk abban, hogy minden gyermeknek jár a gyermekkor, ezeknek a krónikus beteg gyerekeknek is. Nekik legtöbbször nincsen lehetőségük, vagy a szülők nem engedik, vagy ők maguk nem mernek egy csomó mindent kipróbálni. A kórházak, a kezelések elvesznek a gyerekkorukból. Mi ezt próbáljuk pótolni nemcsak a szórakozással, a sok élménnyel, hanem tudatosan törekszünk arra, hogy a gyerekekben a visszajelzések kapcsán tényleg valami megváltozzon, fejlődjön, felfedezzék saját magukban az erőforrásokat. Ez a legjobb módszer arra, hogy miután véget ér a tábor és hazamennek, felismerjék, ezekre az erőforrásokra tudnak támaszkodni.

– Hogyan lehet támogatni a Yuppi Tábort?
– Magánszemélyek számára az egyik legegyszerűbb támogatási forma a jövedelemadó két százalékának felajánlása, amit idén július végéig lehet megtenni. Egyetlen egy ilyen támogatási forma által egy gyerek napi hat étkezését lehet átlagosan biztosítani. Ezen kívül ott vannak a rendezvények, jótékonysági sportrendezvények, mint például Váradon a Swimathon. El lehet ajándékozni a szülinapot is, ami azt jelenti, hogy megkéred a barátaidat, hogy azt az összeget, amit az ajándékra szántak volna, a Yuppinak adományozzák. De lehet bankkártyával, a honlapon keresztül is adományozni, vagy rendszeres adományozóvá is lehet válni, ami azt jelenti, hogy a bankkal és a Yuppival kötött szerződés alapján havonta egy bizonyos összeget automatikusan a Yuppi számára vonnak le. Ezeken kívül ugyanígy vannak a céges támogatási lehetőségek: szponzorálások, céges csapatok jótékonysági rendezvényen való részvétele, adóátirányítás. Továbbá cégek és magánszemélyek természetbeni adományokkal is támogathatnak, erre van egy kívánságlistánk a honlapunkon.

A résztvevők mondták

Elmondanám a barátaimnak, hogy a tábor egy varázslatos hely, ahol én személy szerint elfelejtem, hogy a cukorbetegség teher tud lenni néha.” Sara, kamasz diabétesz tábor.

Eddig nem hittem… „hogy túl tudom lépni azokat a nehéz pillanatokat, amelyeken a gyerekekkel együtt átmentünk.” Ismeretlen szülő a családi táborból.