X. Erdélyi Gitártábor – jövőre ugyanígy!

X. Erdélyi Gitártábor – jövőre ugyanígy!
Hogyan is telt a X. Erdélyi Gitártábor? Ezt kellene most megválaszolnom röpke kétezer jelben, immár itthonról, miután tegnap, kedden délelőtt hosszas búcsúzkodások után hazakerültem.

Egyetlen mondatban is össze tudnám foglalni a válaszomat: ott kell lenned, hogy tudd! Gitár gitár hátán, magyar zeneszámok egy fenyőfa alatt, Pink Floyd a filagóriában, jazz-duó a lépcső legfelső fokán, amit mindenki tátott szájjal figyel, Metallica az egyik szobában… Ezt nem lehet leírni, nem lehet megfogalmazni, látni kell, átélni, részt venni.

Sok vagány emberkével ez az egy hét áll rendelkezésünkre, hogy találkozzunk, talán a földrajzi távolság, talán valami egyéb, de valószínűleg jobb is így. A koránkelések, gyakorlati órák, Nyúl hangtechnikája, esti tombolások, és zene zene zene… mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kialakuljon egy létforma, hangulat, amit máshol nem tapasztaltam, ami miatt olyan jó mindig visszatérni. Ha a helyszín más is, akkor is vissza. Vissza az ismerősökhöz, barátokhoz, akikkel – hehe – talál a hang!
Szerdán, 4-én délben vettük birtokunkba a zsögödfürdői tábort, érkeztek ide többek között Nagyváradról, Szatmárról, Segesvárról, Nagyszebenből, Vasluiról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, meg persze Csíkszeredából. A filagóriában naphosszat szól a basszusgitár, Demeter „Döme” László oktatja itt a fiatalokat, türelemmel, de nagy-nagy szigorúsággal. Haladunk az épület fele, az ajtóból már keményebb akkordok szólalnak meg, György Zsolt az ebédlőben rockot oktat. Az erősítőktől, kábelektől az ember sehogysem tud itt mozgolódni, menjünk is tovább, ki az udvarra, ahol Angyalosi Bea fényképez. Bea mindig fényképez és filmez, mindent és mindenkit látni és láttatni akar, a mi nagy szerencsénkre, mert ha valami kimaradt volna az emlékezetünkből, mindig lesz lehetőség rá, hogy az orrunk alá dörgöljék. A verőfényes udvaron háromféle oktatás is folyik, sem a napfény, sem a szúnyogok nem zavarnak senkit, komolyabb dolgok folynak itt, hogysem valaki emiatt meneküljön. Alex Man a jazz, Varga András a flamenco műfajából próbál átadni valamit a lelkes diákoknak. Sorin Romanescu workshopja és fellépése külön ínyencségnek számít. Boér „Frodo” Károly pedig a kezdőkkel foglalkozik. Az övé a legnépesebb tábor, de ez nem akadály, a fiatalok tanulnak és fokozatosan haladnak, a hét végén pedig telefonszámot, e-mail címet cserélnek.
Minden évben meglepődöm, hogy a zene mennyire képes összehozni egymással a teljesen különböző embereket! A helyszín és az időpont a szervezőktől függ, de annyit megígérhetünk mi is, hogy jövőre ugyanígy!

Kőrössy Andrea
 
Címkék: , , ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter