Winston Churchill emberközelben

Fotó: 24.hu
Fotó: 24.hu
Joe Wright rendezésében készült Darkest Hour (A legsötétebb óra) című angol történelmi és életrajzi film az 1940 május-júniusi történelmi eseményekre fókuszál. A náci csapatok lerohanták Nyugat- Európát, Angliát az invázió veszélye fenyegette.

 

Ebben a rendkívül bonyolult helyzetben kellett a nemzet szempontjából felelősségteljes döntést hozni. 1940. május 10-én a kormány megbukott, Neville Chamberlain, Nagy- Britannia miniszterelnöke lemondott. VI. György király Winston Churchillt kinevezte miniszterelnöknek, és felkérte, hogy koalíciós kormányt alakítson. Ezt a történelmi időszakot, 2017-ben készült, két film különböző szemszögből, jelenítette meg. Mindkét alkotás főszereplője Winston Churchill. A legsötétebb óra című produkció a politikai döntéshozók nézőpontjából jeleníti meg a történteket, a filmnyelvén. A Christopher Nolan rendezésében, saját forgatókönyve alapján készült a Dunkirk című amerikai- brit- francia-holland produkció a háború egyik sorsdöntő eseménysorozatára koncentrált. A náci csapatok előre nyomulása során kialakult helyzetre összpontosít. A brit politikai erőknek hogyan sikerült kimenteni Dunkerque térségéből, óriási emberáldozatok árán, a Dinamo hadművelet során (1940. május 26 és június 3. között) az 5 kilométernyi tengerparti sávra beszorított, német csapatok által körbezárt, több mint 300000 szövetséges katonát.

A film emberközelbe hozta Winston Churchill személyiségét

A legsötétebb óra című film cselekménye Winston Churchill első kormányfői ciklusa idején (1940. május 10- június) zajlik le. Az angol parlament, kormány történelmi szempontból nehéz helyzetben volt. Mit tegyen? Béketárgyalásokat folytasson Hitlerrel, vagy felvegye a harcot a náci Németországgal szemben. A film betekintést nyújt az angol parlamenti vitákba, érzékelteti a rendkívül feszült hangulatot, Churchill szenvedélyes beszédeit. Chamberlain és Lord Halifax kiegyezés híve volt, szerintük békét kell kötni Hitlerrel. Azonban Churchill nem fogadta el ezt az álláspontot, végsőkig harcolni akart, legyőzni az ellenséget. A helyzetet bonyolítja, hogy a miniszterelnöknek nemcsak a külső ellenséggel kellett harcolnia, hanem a saját pártja képviselőivel is, akik nem hittek a győzelmükben. Churchill nemcsak neves politikus, hanem kiváló szónok is. Egyik híres mondása: „Nem lehet egyezkedni egy tigrissel, ha a szájában van a fejed”. A nézők érzékelhetik Churchill szenvedélyes beszédének mozgósító jellgét. A vészhelyzetben elmondott beszéde a hazafias érzelmekre apellál. Elhagyja a bombasztikus mondatokat, tömören fogalmazza meg, mit kell tenni, mit ígér. 1940. május 13-án a Churchill a parlament alsóházában beszélt arról, hogy mit várhatnak tőle: „Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, könnyeket és verítéket. Azt kérdik tőlem, mit fogok tenni? Válaszom: háborút viselünk szárazföldön, tengeren és levegőben a legjobb képességünk szerint…”. A film nagy érdeme, hogy emberközelbe hozta W. Churchill személyiségét, nem mitizálja. Hitelesen mutatja be, háborús helyzetben a döntés hozó miniszterelnök dilemmáit. A film egyik fontos jelenete, Churchill életében másodszor a metrón utazik. Meg akarja tudni, miként vélekednek az emberek a Hitler elleni harcról. Érdekes az a közvetlen hangnemben lezajlott beszélgetés, ami kialakult köztük. Az utasok szerint nem szabad feladni a harcot a náci erőkkel szemben. Churchill visszament a parlamentbe, közli, hogy harcolni fognak a náci erők ellen, a végső győzelemig.

A film alkotói

Rendező: Joe Wright. Forgatókönyvíró: Anthony McCarten. Zene: Dario Marianelli. Operatőr: Bruno Delbonnel. Látványtervező: Sarah Greenwood. Jelmeztervező: Jacqueline Durran. Díszlettervező: Katie Spencer. Főbb szerepekben: Gary Oldman (Winston Churchill), Lily James (Elizabeth Layton), Kristin Scott Thomas (Clementine Churchill), Ben Mendelsohn (VI. György király), Stephen Dillane (Lord Halifax), Ronald Pickup (Neville Chamberlain).

Joe Wright (1972, London) angol filmrendező, főleg kosztümös filmeket rendezett. Karrierjében az áttörést „ll. Károly: Erő és szenvedély” című filmje (2003) hozta meg. Jelentős filmes alkotásai: Büszkeség és balítélet (2005), Vágy és vezeklés (2007), A szólista (2008), Anna Karenina (2012), A legsötétebb óra (2017).

Gary Oldman W. Churchill alakításért Golden Globe- díjat nyert

A film erőssége a nemzetközi hírű, Churchill személyiségét alakító Gary Oldman színész játéka. Gary Oldman (1958, New Cross, London) angol színész, rendező producer, forgatókönyvíró. 1998-ban elnyerte a Legjobb eredeti forgatókönyv díját. Kétszeres BAFTA -díjas, Oscar- díjra jelölt filmszínész. 2017-ben A legsötétebb óra című filmben Churchill személyiségének alakításáért Golden Globe -díjat szerzett, 2018-ban a Legjobb drámai színész díjat kapta (A legsötétebb óra). A néző előtt szinte „megjelenik” a nagy politikus, érzékelve nehezebb mozgását, beszédstílusát, életmódját, szokásait. Néha motyog, azonban parlamentben elmondott beszédeit határozottság, a döntéshozó felelőssége jellemzi. „Harcolni fogunk a tengerparton, a kikötőkben, a mezőkön, és a város utcáin, és harcolni fogunk a dombok között és a hegyekben. Soha nem adjuk meg magunkat.” Személyiségéhez hozzátartoznak a külső jellemzők is, mint a szivar, sétapálca. A mutató és a középső ujjal alkotott V betű, a XX. században a győzelem jelét szimbolizálta. A néző érzékelheti az italfogyasztási szokásait is (az elmaradhatatlan whisky fogyasztását). A maszkmester Gary Oldman számára rendkívül jellemző maszkot készített. Nemcsak maszk, hanem a testére habszivacs protézist is készített. (Naponta három órában telt maszk felvétele). Ezáltal az alakja olyan lett, mint W. Churchill miniszterelnöké.

Kristin Scott Thomas (1960, Anglia) BAFTA- díjas, kétszeres Golden Globe, Oscar és Cesar- díjra jelölt angol színésznő Clementine, Churchill felesége szerepét alakítja (hiteles színésznő- maszkkal). Kiválóan érzékelteti, hogy férjének fő támasza azokban a nehéz momentumokban.
Churchill bizalmi emberének, a gépírónőnek szerepét Lily James játssza. Bár kezdetben köztük feszült viszony alakult ki. Churchill ordítozik, rövid idő múlva a feszültség oldódik, és Elizabeth Layton a legfőbb bizalmi embere lesz.

A Joe Wright legsötétebb óra című filmje 26 díjat és több mint 50 jelölést kapott. Bár a produkció cselekménye csak néhány hét eseményére összpontosít, hitelesen mutatja be a XX. század egyik meghatározó politikusának személyiségét, a nemzeti összefogás, a hazafias érzelmek erejét.

„Nem rettenünk meg, nem adjuk fel a harcot. Végig vívjuk a csatát. Harcolni fogunk Franciaországban, harcolni fogunk a tengereken és az óceánokon. Egyre növekvő önbizalommal és egyre növekvő erővel fogunk harcolni a levegőben, megvédjük szigetünket, bármi legyen is az ára. Harcolni fogunk a tengerpartokon, harcolni fogunk a partraszállási helyeken, harcolni fogunk a földeken és a városokban, harcolni fogunk a hegyekben. Soha nem adjuk meg magunkat, s még ha szigetünk jelentős részét vagy akár egészét leigázná és kiéheztetné is az ellenség – bár ezt egy pillanatig sem hiszem -, tengerentúli birodalmunk a brit flotta fegyvereinek oltalma alatt akkor is folytatná a harcot, amíg Isten akaratából a hatalmas Újvilág minden hatalmával és erejével el nem indulna, hogy megmentse és felszabadítsa az Óvilágot”

Csomafáy Ferenc