Winkler Gyula: Új Európát most

Winkler Gyula: Új Európát most
Bihar megye- Szeptember 20-22. között Kommunikálj! címmel Püspökfürdőn tartották a XII. MIÉRT Akadémiát. Vasárnap délben Winkler Gyula EP- és Szabó Ödön parlamenti képviselő tartottak előadásokat.

Az elmúlt hétvégén a Magyar Ifjúsági Értekezlet XII. alkalommal szervezte meg a MIÉRT Akadémiát, a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának, a Megyei Tanács, a Bihar Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, a NAMISZ és az RMDSZ Communitas Alapítványának támogatásával.

Ennek keretében vasárnap délben Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tartott előadást Demokrácia-deficit és kommunikáció-deficit az EU-ban címmel. Arra hívta fel a figyelmet: a gazdasági krízis következtében társadalmi válság alakult ki az Európai Unióban, mely jövőbeli hatásfokát tekintve mélyebb és súlyosabb, hiszen erősödik a protekcionizmus, a befelé fordulás és az euroszkepticizmus, illetve korábban nem tapasztalt méreteket ölt az idegengyűlölet. Történik mindez annak ellenére, hogy az EU jogosan kapott béke Nobel-díjat, hiszen sok egyéb tulajdonsága mellett „az emberiség egyik legnagyobb békeprojektje”. A politikus szerint a negatív tendenciák egyik magyarázata, hogy nehéz közérthetően lekommunikálni az EU működését, hiszen egy bonyolult, sokrétű és összetett rendszerről van szó, melynek ágazatai ezerkarú polipként bontakoznak ki. „A hibák ellenére azonban pro-európaiként meggyőződésem, hogy a döntéshozatal nem csak parlamenti szinten történik, hanem ebben a szakmai szervezetek, az önkormányzatok és a civil szféra képviselői, és az állampolgárok egyaránt részt vesznek”, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a választott testület hatásköre is fokozatosan nő.

Winkler Gyula az EU demokrácia-deficitjeként említette a legitimitás kérdését, vagyis azt, hogy közvetlen módon csak 1979-ben választanak európai parlamenti képviselőket, és a részvétel, az érdeklődés azóta 63 százalékról 43 százalékra esett vissza. Okként megemlítette, hogy az EU tájékoztatási, távközlési és információs technikája kívánnivalót hagy maga után (jellemző példa, hogy az első kommunikációs akcióterv kidolgozására csak 2005-ben került sor, és az erre vonatkozó Fehér Könyv 2006-ban látott napvilágot, miközben 2004-ben már megjelent a Facebook, két évvel később pedig a Twitter), kihívást jelent továbbá az állandóan változó rendszer (az Európai Parlamentnek három városban, Brüsszelben, Strasbourgban és Luxemburgban van székhelye), valamint az is, hogy az EU kedvelt bűnbak, a nemzeti kormányok általában azzal a divatos kifejezéssel indokolják népszerűtlen döntéseiket, hogy „Brüsszel kényszerítő hatására kell ezeket implementálni”. Az EP-képviselő szerint viszont a legfőbb, központi oka a problémáknak, hogy nemigazán tudjuk, hova akarunk menni. Frank Engel luxemburgi néppárti képviselőtársával közösen kiadott könyvének címére utalva ezért „Új Európát most” javasolt, ahol az országok politikai vagy föderális uniója valósul meg, egyfajta Európai Egyesült Államok keretében.

Politikai kommunikáció

A XII. MIÉRT Akadémia utolsó felszólalójaként Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke értekezett, Amit a politikai kommunikációról érdemes tudni címmel. Humoros, de tartalmas expozéjában kiemelte, hogy a kommunikációra való felkészítés ugyanolyan fontos szakma, mint bármi más, hiszen a közéleti pályán bármikor adódhatnak váratlan helyzetek, melyekre reagálni kell, és ennek hogyanja lehet a közép- és hosszú távú siker titka. Emellett egy baklövés, egy nem megfelelően előkészített mondat végérvényesen tönkretehet egy közéleti szerepvállalást.

A honatya megítélésében lényeges, hogy a kommunikációnak valóban legyen tartalmi mondanivalója, szakmailag jól meg legyen alapozva. Emellett a közlőnél ki kell alakuljon egy „közösségi érzületi értékmérő”, ismernie kell a helyi viszonyokat és információkat, valamint kreatívnak is kell lennie, mindig készen arra, hogy figyelemelterelő célból „ellen tűzként” új témát vessen fel.

Ciucur Losonczi Antonius

Címkék: ,