Vívó világversenyek kulisszatitkai

Akt.:
Vívó világversenyek kulisszatitkai
A 4. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával a Vívó világversenyek kulisszatitkai címmel szervezett rendezvény meghívottja Pap János (azaz Ioan Pop), a Nemzetközi Vívószövetség technikai igazgatója. A beszélgetőtárs Killyéni András sportújságíró.

A vívósportban rendkívüli eredményeket ért el Pap János, (a teljesség igénye nélkül): Ifjúsági vb: 1. hely egyéniben, Isztambul 1974. Felnőtt vb: 3. hely, csapatban- 1975 Budapest. Második hely csapatban – 1977 Buenos Aires.

Olimpiai Játékok: 4. hely egyéni-1976 Montreal, 3. hely csapat- 1984 Los Angeles. Universiade: 1. hely csapat -1977 Szófia. 3. hely csapat- 1981 Bukarest.

Masters (mesterek tornája a világ első 8 kardozójának részvételével.) 1. hely egyéni, Torino.

Világverseny rendezések: Olimpiai játékok: Sydney 2000. Athén 2004. Peking 2008. London 2010.

A Nemzetközi Vívószövetség működéséről, a 16 éves működésének eredményeiről beszélt az Insomnia kávézóban. Bemutatta, milyen változásokon ment keresztül a vívósport ág a látványosság szempontjából. A nemzetközi vívóversenyeket kivetítő plazma képernyőn követheti a néző is, meggyőződhet arról, mennyit fejlődött a vívó sportág az utóbbi száz év alatt.

A Nemzetközi Vívószövetség a vívósport elterjesztésére törekszik, ami nem volt könnyű. Ma már Afrikában is működik és művelik ezt a sportágat. A Budapesti Vívó Világbajnokságon 850 sportoló vett részt. Köztük a 64. helyen volt egy szenegáli vívó. A NOB

(Nemzetközi Olimpiai Bizottság) vezetői, a nemzetközi élsportot diktálják. Hogyan kell fejleszteni a sportágat. Tehát a NOB követelményeivel kell számolni. Az egyetemes fejlesztés a vívósportnak a főfeladata. Arra törekedtek, hogy színesebbé, látványosabbá váljon ez a sportág. Ahhoz, hogy a vívósportot műveljék, szakemberekre volt szükség. Vívóedzők képzése és tovább képzése szükséges. Mind kevesebb az intézményesített vívó mesterképző. Tudniillik a vívósportban nincs annyi pénz. Holott egyre több vívómesterre van szükség. A volt kommunista blokkból sokan kivándoroltak más országokba, és ott komoly szerepet játszanak a sportág fejlesztésében. A vívás olyan sport, mely kezdettől fogva az Olimpiai programban szerepelt. Egy adott időben azt mondták, hogy a birkózás a 2020-as olimpiai programban nem fog szerepelni.

A Nemzetközi Vívószövetség felmérte ezt a veszélyt, amely burkolt fenyegetés volt számunkra is- mondta Pap János. Szeptemberben a NOB –nak plénuma lesz, és az új elnökről és 2020-as olimpia színhelyéről, döntenek.

A Vívószövetség arra törekedett, hogy a csapatversenyek lebonyolítási formája érdekesebbé és érthetőbbé váljon. Ezért a szabályokat egyszerűsítették, hogy közérthető legyen. Modernizálták a vívósportot, növelvén a versenyzők számát, a látványosságot biztosítsák.

A nézők információját is növelni kell. Milyen meccsek következnek, és melyek az eredmények. Ezek az információk hiányoztak. Erőfeszítéseket tesznek, hogy közérthetőbbé váljon ez a sportág. Ez alatt a 16 év alatt, mióta ő a szövetség egyik meghatározó vezetője, meg kellett találni a vívóverseny új ritmusát. Hangsúlyt fektettek arra, hogy a verseny élvezhető és követhető legyen. Figyelembe vették a néző igényeit is. Valamikor régen nem is gondoltak arra, hogy olyan valaki is betévedhet egy vívóversenyre, aki nem gyakorolja ezt a sportot. Most több száz millió TV néző tekinthette meg a Londoni olimpiát. A verseny program a néző számára pergő kell, legyen. Az olimpiai versenyen valóságos színháztérré alakították ki a játékteret a rendező személyek. Minden fegyvernemben elektronikus kijelzők ismertették az eredményeket. Bevezették a kábelmentes vívást.

A digitális technika fejlődésével lépést tartva, a sportolóknak megadatik az a lehetőség, hogy reklamálhassanak, és konzultáljanak az ítélő bíróval. Ezért is vezették be az elektronikus kivetítést, ami a közönség számára is érdekes. Ugyanis azt nézheti, meg amit a zsűri tanulmányoz. A közönség és a nemzetközi bizottság elismerését váltotta ki a színes pástok elhelyezése. Maga után vonta a látvány erőteljesebbé válását, és fokozta az eredmények azonnali közlését, amit, a részt vevő sportolók is örömmel, fogadtak.

A londoni olimpia sikere bizonyította, ennek a sportágnak az értéke egyre nagyobb. Ezen az olimpián a futófényes ötletet valósították meg. A FIE finanszírozta a négy pást futófényének legyártását.

A londoni olimpián jelent meg videó-bíró felvétel, két bíró konzultálhat, a sportolók kérésére. Lehetővé vált a bírói tévedések csökkentése. A közönséget a meccsek közben szórakoztatják.

A budapesti olimpia szervezésére, lebonyolítására nagyon büszke. Naponta legalább 4 ezer ember fért el a teremben, ahol a kivetítő tábla mutatta, mi van a páston. Arra is büszke, hogy a három fegyvernemben férfiak és nők művelik ezt a sportot, tehát egyenrangúak.

A rendezvényen a vívás 100 éves történetével kapcsolatban vetített képek vizuálisan is szemléltették a sportág fejlődését.

Alkalmam volt Pap Jánossal még a nyilvános előadás előtt elbeszélgetni. Akkor kérdeztem tőle, a vívás, hogyan kategorizálódik be a sportok életében?

– A nyári Olimpiai sportágak között, ahol a skála 28-as, a 12-13. helyen van, ami nem egy rossz helyezés. Mivel a sportág rendkívüli módon fejlődött, adaptálván mindazon technikai lehetőségeket, melyeket a korszerű sportversenyek felhasználnak. Mindeni olimpia, már a pekingi is, de a londoni is nagyon nagy sikernek örvendett. A ma technikája követni tudja, melyik kontinensen, milyen sportágak léteznek, és melyeket kedvelik. Ennek következtében például Kínában az összlakossághoz képest nagyon kevés a versenyző. A vívásban mondhatni 8-9 ezer. Ez összehasonlítva Franciaországgal, ahol ez a szám 60 ezer. Ellenben a 8-9 ezer kínai profi szinten csinálja.

A vívásban a lényeg: megszerettetni a sportot, melyben a reflex hihetetlenül gyors és kirobbanó formában, kell, működjön. A pillanatok töredéke alapján látni és érzékelni lehet a védekezés és a támadás legjobb lehetőségeinek a kihasználását. A vívás biztos kéz és a gyors reflexek sportja.

Csomafáy Ferenc