Vitályos Ildikó művészi világa

Vitályos Ildikó művészi világa
A Kolozsvár Társaság Film és Fotó Kolozsváron nevű sorozata rendkívül nagy sikernek örvend a művészetet kedvelők körében.

A legutóbbi rendezvényén az erdélyi magyar színjátszás nemrég meghalt neves művésznőjére, Vitályos Ildikóra emlékeztek. Xantus Áron Ibaba naplója című portréfilmjét tekinthette meg a nagyérdemű. A beszélgetéssel egybekötött filmvetítés házigazdája Katona Zs. József, a BBTE Film és Média Intézet vezetője, a Kolozsvár Társaság alelnöke. Beszélgetőtársai Xantus Gábor filmrendező-operatőr és Demény Péter író.

Az erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő személyisége

Vitályos Ildikó (1935, Erzsébeváros-2018 február 8, Kolozsvár) az erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő színművésze. Főiskolai tanulmányait 1954-ben Kolozsváron, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte. Mivel a Főiskola Kolozsvárról Marosvásárhelyre költözött, másodévesen itt folytatta tanulmányait, diplomázott. 1957-től a Nagyváradi Állami Színház társulatának tagja lett. Közben vendégszerepelt három évig kolozsvári színházban is. 1968-ban szerződött át a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz. A Szabó József rendezte Illyés Gyula Kegyenc című darabjában, Júlia szerepében debütált. Gazdag művészi pályája során szerepek sokaságában láthatta a nagyérdemű. A szakma szerint a kolozsvári pályájának lezárását a Tompa Miklós rendezésében készült F. García Lorca Bernarda Alba házának bemutatóján játszott címszerep jelentette. Nyugdíjba vonulása előtti utolsó szerepe Máli néni, Füst Milán Máli néni című darabjában. Rendező: Árkosi Árpád. 1995-ben nyugdíjba vonult. Ugyanebben az évben megkapta a Szentgyörgyi István-díjat. 1998-ban a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház nyitóelőadásán lépett fel Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabjában, Zsani néni szerepében. A darab rendezője Merő Béla volt.

„Nagyon kedvesen fogadott, nem játszotta el a primadonnát”

2005-ben a Polis Könyvkiadó gondozásában a Prospero könyvei nevű sorozatban jelent meg Botházi Mária Vitályos Ildikó című kötete. Demény Péter a könyv szerkesztése során találkozott a színművésznővel. Megosztotta közönséggel a művésznővel való találkozás során keletkezett élményeit. „Nagyon kedvesen fogadott -mondta Demény Péter- nem játszotta el a primadonnát, aki megközelíthetetlen.” Egy életet azzal töltött el, hogy más személyébe költözött. Jó kedély jellemezte, nagyokat tudott nevetni. De az élet fájdalmait is magában hordozta. A Sánta angyalok utcája című előadást felvételről látta, amelyben a színművésznő Böske szerepében lépett fel. Rendkívül tehetséges, nagy művész volt.

Xantus Áron portréfilmje

Xantus Gábor és Xantus Áron több erdélyi színészről készített filmet. Xantus Gábor a filmezésről, a portréfilmkészítők felelősségéről beszélt. „Nekünk nemes kötelességünk ezt a portréfilmezést folytatni, és értékmentő szándékkal végezni.” A portréfilmek emlékképek, nem követnek sem díjakat, sem divatokat, sem fesztiváldíjakat. Emléket idéző alkotások. 2015-ben Vitályos Ildikó 80. évét töltötte be. Ez alkalommal keresték fel azzal az elgondolással, hogy portréfilmet akarnak készíteni a művésznőről. Örömmel fogadta a filmezés ötletét. A produkció forgatása Kolozsvár egyik patinás utcájában, a művésznő Farkas utcai otthonában történt. Nem akarták kimozdítani a saját életteréből. A film érdekessége, ahogy az életpályát- sajátos környezetben, egy szobában – képes hitelesen bemutatni. A produkció kezdő jelenetében hallatszik a kávéfőző sajátos zöreje. Az asztal mellett ülő művésznő előtt színházi előadásokról készült fotókat láthatunk. Feltárul egy rendkívül érdekes, sikeres életpálya, betekintést nyújt a színész izgalmas világába. Megismerhetjük Vitályos Ildikó művészi világát. Mint kiderült, már kisgyermek korában primadonna akart lenni. Szüleiről, főiskolai éveiről, pályakezdésről, szerepeiről őszintén beszélt. Xantus Gábor a filmezéssel kapcsolatban elmondta, hogy filmforgatás nagyrészét a fiára, Áronra bízta, aki a fiatal filmes generációhoz tartozik, más rálátással, szemszögből filmez. Szabad kezet adott a fiatal filmrendezőnek, aki végül mégis a klasszikus portréfilm készítésnél maradt. Xantus Gábor szerint a filmnek hitelesnek kell lennie. Ez fejezi ki a filmalkotó felelősségét.

A filmben elhangzik a Szomorú vasárnap című dal. A közönség részéről hangzott el a kérdés, miért választották ezt a két világháború között divatos sanzont. Xantus Gábor szerint a dal a film hangulatához illik. (A Szomorú vasárnap zeneszerzője: Seress Rezső, szövegírója Jávor László költő, újágíró)

Az Ibaba naplója című 26 perces portréfilm Vitályos Ildikó sikerekben gazdag életpályájára reflektál, aki ugyanakkor méltósásággal viselte az életében jelentkezett megpróbáltatásokat, a szerzett sebeket is. A film élményt jelenthet a fiatalok számára is, megtudhatják, mi van a sikeres művészi pálya mögött.

„Született” színésznő

Kolozsvárról a Színművészeti Főiskola Marosvásárhelyre költözött. Vitályos Ildikó másodéves hallgató volt, amikor megismertem. Egyetemista korában kollegiális volt, már akkor kitűnt művészi tehetségével. „Született” színésznő. Tudott ragyogni a színpadon, vagy hervadtan kinézni, ahogy a szerep megkövetelte. A Kolozsvári Magyar Színházban bizonyos előadásokon fényképeztem. Mindig megragadott a színészi játéka. Egyike volt azon kevés művésznek, akiért a közönség eljött, hogy megtekintse az előadást.

Csomafáy Ferenc