Vitafórum Kolozsváron

Vitafórum Kolozsváron
Kolozsváron a „Bálványosi folyamat és nemzeti integráció” című vitafórum meghívott előadói Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A rendezvény szervezői Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Bálványos Intézet. A vitafórum moderátori szerepét dr. Bodó Barna egyetemi tanár, a Magyar Civil szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke töltötte be.

Bodó Barna szerint a bálványosi folyamatról egyetlen elemzés jelent meg, a Löfter Anna dolgozata, melyet 2009-ben közölt. Bodó felvetette a kérdést: Mennyiben volt a demokraták párbeszéde a tusványosi folyamat 24 állomása? Volt-e román partner? Hogyan állnak a demokratikus párbeszéddel?

A Bálványosi Szabadegyetem, a Tusványosi Nyári Szabadegyetem, a diáktáborok történetét elevenítették fel. Kiemelték, milyen szerepük van a nemzeti integrációban.

Németh Zsolt 1989. december végén, 29.-én érkezett Kézdivásárhelyre. Nosztalgiás visszaemlékezése során elmondta, hogy Török Sándorral és David Campanale, a BBC újságírójával beszélgetve, megszületett az a gondolat, hogy új jövőt kell építeni, melyben a magyarok és románok egymásra fognak találni. Úgy képzelték, hogy a kommunizmus romjain lehet magyar-román jövőt építeni.

Megszervezték a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, melynek rangos meghívottjai voltak. Aztán jött az illúzió vesztés. A múlt elutasítása nem jelenti, hogy együtt építhetik a jövőt. Posztkommunista agónia indult el Közép-Európában. A posztkommunizmussal szemben kialakult nagyon komoly, nemcsak érzelmekre épülő reakció.

Magyarországon a Polgári Szövetség megfogalmazta a posztkommunizmussal szembeni stratégiai kulcspontjait. Gazdasági, jogi, titkosszolgálati program született. 1998-ban nyert a Polgári Szövetség. Erdélyben a Reform Tömörülés ebből a gondolkodásból nőtt ki.

Bálványos a párbeszédek műhelye volt. Volt magyar- magyar, illetve magyar-román párbeszéd. Neves román értelmiségiek is eljöttek a vitákra: Smaranda Enache, Horea Rusu, Dinu Zamfirescu. Többször eljött Emil Constantinescu, Călin Popescu Tăriceanu. A politikusok közül jelen volt Mircea Ciumara, Adrian Severin, Vasile Dâncu. Traian Băsescu is odalátogatott.

Tusványos egyedi és komplex

Tusványoson 3 változás történt. Tömegrendezvénnyé vált. Az egyetemi hallgatókat is bevonták. A tömegrendezvény mellett megjelentek azok az elemek, melyeket az erdélyi táborok hoztak magukkal.

Bodó Barna szerint elemezni kellene a tusványosi

folyamatot. Toró T.Tibor szerint Tusványosnak sajátos hangulata volt. Bálványost, amikor társították Tusványossal a szabadegyetem jellege nem gyengült, de rátevődött a diáktábor jelleg. Szükség van olyan műhelyre, mint ami létezett a ’90-es években. „Tusványos terméke” a status törvény, a külhoniak magyar állampolgársága és ezzel járó szavazati jog. Bodó Barna megjegyezte, hogy szakdolgozat született Tusványosról, azonban doktori tézis még nem.

Nemzeti integráció civil dimenziója

Németh Zsolt felveti a kérdést, mi az, ami összetett jellegű Tusványosban, és mi az, ami egyedi? A rendszerváltást követően kihívást jelentett, hogy a szétfejlődött magyar társadalmat hogyan lehet összekapcsolni? Az elmúlt 25 esztendő igényeként jelentkezett a nemzeti integráció civil dimenziója. Sikerült a magyarországi politikában identitásképző tényezővé tenni a külhoni magyarsághoz való viszonyulást. A Bálványosi és Tusványosi Szabadegyetemnek katalizátor szerepe volt a Kárpát-medencei magyarok egymásra találásában.

Tusványoson beindult a közös gondolkodás, az interakció. A Fidesz figyelme ráirányult a kisebbségi magyarokra. Elmagyarosodott egy nagyon komoly elit. Mondható, hogy komoly szocializációs szerepe volt. A magyar-román viszonyban vannak informális kapcsolatok. Meg vannak a politikum szintjén a pozitív hatások. Van romániai terepismerete a magyar politikának. Értjük, mi a reális az országban. Kialakult a magyarországi elitnél a romániai tapasztalati alapokon nyugvó terepismeret, ami nagyon fontos. A magyar- román viszonynak vannak politikai szinten nagyon fontos megnyilvánulásai, ami a polgárság életében meghatározó jelentőségű.

Bodó Barna felveti: Hogyan lehet a nemzet integrációját megvalósítani? Ez több szinten történhet. Az értékek, az intézmények és a szereplők szintjén.

Toró T. Tibor szerint az össz- magyar integrációnak tartalmaznia kell a közjogi gondolkodást. A közjogi integrációt megerősíti a szavazati jog. Az integrációnak más szintjei is vannak. Ki kell teljesíteni az integrációt az értékrendszerek szintjére. Közös értékeket azonosítani. Egyre többen tudják megélni a közösségi tudatot. Létezik a személyek szintjén történő integráció. A mostani választás lehetővé teszi a politikai szerepvállalást. Az átjárhatóság a politika és gazdaság területén megindult. Az állampolgári honosítás nagy lendületet kapott. Hangsúlyt kapott: bontsuk le a falakat a tudatunkban. Erősíteni kell az elszámoltatás elvének érvényesülését, amely Erdélyben, gyermekcipőben jár.

Németh Zsolt kiemelte, a magyar- román államközti viták nagy része az erdélyi magyarok gazdasági illetve erdélyi magyarok jogaira vonatkozik: az alkotmánymódosítás, nyelvhasználat, a kollektív jogok, a magyar felsőoktatás, az egyházi restitució. Primér módon nem román- magyar viták, hanem romániai bel-viták.

600 ezer ember kérte a magyar állampolgárságot. 150-200 ezren szavazati joggal készen állnak, hogy részt vegyenek a választásokon. Fontos feladat az állampolgárság tudatosítása. Eszköz van a kezükben, hogyan jöjjön létre a magyar parlament, kormány. A világ magyarságát képviselő parlament a világ magyarság jövőjét is meghatározza.

A román- magyar politikában az utóbbi másfél évben van egy bizonytalansági tényező, kiszámíthatatlanság, de nem történt semmi helyrehozhatatlan jogsértés a román- magyar viszonyban. A választások után bizalmi alapokra helyezhető ez a viszonyrendszer.

Csomafáy Ferenc