Virtuóz vibrafonművész újra Nagyváradon

Akt.:
Alexandru Anastasiu vibrafonművész, Tiberiu Oprea karmester és a zenekar tagjai. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Alexandru Anastasiu vibrafonművész, Tiberiu Oprea karmester és a zenekar tagjai. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Csütörtök este két év után újra a nagyváradi filharmóniában koncertezett Alexandru Anastasiu vibrafonművész. Hangszerét, a vibrafont szimfonikus hangversenyeken ritkán hallhatjuk. Az est folyamán a kitűnő vibrafonművész mellett egy nagytudású karmester is hozzájárult a sikerhez.

Az est folyamán Pjotr Iljics Csajkovszkij, Joe Porter, Charles Gounod, Léo Delibes és Jules Massenet műveiből csendült fel válogatás. A meghívott dirigens, Tiberiu Oprea volt, a piteşti-i filharmónia első karmestere, a vendég szólista pedig Alexandru Anastasiu.

Elsőként Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) orosz zeneszerző műve, az Olasz capriccio, op. 45. csendült fel a szimfonikus zenekar előadásában. Csajkovszkij 1880-ban Olaszországban tartózkodott, ott vázolta fel a zenemű gondolatait, s utóbb, Oroszországba hazatérve alkotta meg végleges formában. A darabot 1880 decemberében Moszkvában nagy sikerrel mutatták be, Nyikolaj Rubinstein vezényletével. Az Olasz capriccio ma is Csajkovszkij egyik népszerű zenekari alkotása. Ebben a műben a zeneszerzőt az olasz dallamok ihlették meg, az orosz népi dalok és táncok helyett.

A továbbiakban Joe Porter kortárs kanadai zeneszerző vibrafonversenye hangzott el Alexandru Anastasiu előadásában. Az előadóművész mintegy két évvel ezelőtt már koncertezett városunkban, s most újfent alkalmunk volt megcsodálni magát a hangszert is, no meg Anastasiu játékát: a szimfonikus zenekar kíséretével nagyszerűen használta ki mindazt, amit a vibrafon mint ütőhangszer nyújthat, csodás hangszíneket ért el a vibrafonütők és vonók használatával. A siker most sem maradhatott el, a közönség ütemes tapssal köszönte meg előadását, ennek köszönhetően a szólista két ráadással is kedveskedett a közönségnek.

Francia művek

Szünet után francia zeneszerzők műveiből hallgathattunk meg egy csokorra valót: válogatás hangzott el több mű balettzenéjéből. Először Charles Gounod (1818–1893) francia komponista Faust című operájából csendült fel balettzene; magát az operát a zeneszerző, Goethe nyomán, 1859-ben írta. E műnek köszönhetően Gounod-t becsületrenddel tüntették ki, s egy csapásra a francia zene elismert tekintélye lett. A Faustot a franciák a mai napig nemzeti operájuknak tekintik. A továbbiakban Léo Delibes (1836–1891) ugyancsak francia zeneszerzőtől hallgathattunk meg egy összeállítást a Coppélia című balettből – keringő, prelúdium, mazurka csendült fel. A darabot a párizsi Nagyoperában mutatták be, 1870-ben, később az egész világon népszerűvé vált. Csütörtök este a váradi filharmónia közönsége is nagy szeretettel fogadta a válogatást. Ezt követően Jules Massenet (1842–1812) francia zeneszerzőtől hangzott el balettszvit, a Le Cid című négyfelvonásos operából. Az opera ősbemutatója 1885. november 30-án volt a párizsi Opéra Comique-ban. A váradi hallgatóság nagy szeretettel fogadta a három francia zeneszerző műveiből összeállított válogatást. Újra bebizonyosodott, hogy könnyedebb muzsikát is szívesen meghallgat a közönség. A szimfonikus zenekar ismét remekelt, Tiberiu Oprea karmester egyenként, de szólamonként is gratulált a zenekar tagjainak a nagyszerű teljesítményükhöz.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter