Virtuóz gordonkaművész a nagyváradi filharmóniában

Petrus Bölöni Áron csellóművész, Dobszay Péter karmester és a szimfonikus zenekar. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Petrus Bölöni Áron csellóművész, Dobszay Péter karmester és a szimfonikus zenekar. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
A váradi filharmónia múlt heti szimfonikus hangversenyén újra hallhattuk a Magyarországon élő, de szülővárosába egy-egy koncert erejéig visszatérő Petrus Bölöni Áron csellóművész játékát. Csütörtökön két zeneszerző alkotását adta elő, nagy sikert aratva.

A karmesteri teendőket ezúttal egy Magyarországon élő, fiatal, rendkívül tehetséges – nyugodtan leírhatjuk: nagy tudású – dirigens, Dobszay Péter látta el. Az Enescu–Bartók koncertterem hallgatósága ennek a két fiatalembernek és a helyi szimfonikus zenekarnak köszönhetően egy nagyon sikeres komolyzenei koncertben részesült.

Elsőként Georg Christoph Wagenseil (1715–1777) osztrák zeneszerző C-dúr gordonkaversenye, WV 341. csendült fel, Petrus Bölöni Áron csellóművész és a zenekar tolmácsolásában. Georg Christoph Wagenseil, a bécsi iskola egyik legjelentősebb képviselője, kereskedőcsaládban született Bécsben. Zenei tanulmányait 1736-tól Johann Joseph Fux zeneszerzőnél, az osztrák barokk zene kiemelkedő alakjánál kezdte el. Tanulmányainak befejezése után Mária Terézia osztrák császárnő lányainak lett a zongoratanára. A bécsi zeneszerző gordonkaversenyét Petrus Bölöni Áron igazi virtuóz gordonkaművészi tudással tolmácsolta, a közönség nagy megelégedésére. A továbbiakban Carl Philipp Emanuel Bach (1714–1788) német zeneszerző – aki nem más, mint Johann Sebastian Bach második fia – A-dúr gordonkaversenyét, H. 439. adta elő Petrus Bölöni Áron. Carl Philipp Emanuel Bach a zenei klasszicista stílus megalkotója, a szonátaforma, a szimfónia és a kamaramuzsika egyik előfutára volt. Lipcsében és a frankfurti egyetemen tanult. 1740-ben a majdani porosz király, II. Frigyes csembalistája lett Berlinben, később Hamburgban kapott karmesteri állást. A háromtételes gordonkaversenyt Petrus Bölöni Áron kiváló technikai tudással tolmácsolta, s ezzel ismételten kiváltotta a közönség elismerését. A csellista ráadásként, a zenekarral együtt, Pablo Casals katalán származású spanyol gordonkaművész, zeneszerző egyik katalán népdalfeldolgozását adta elő, a hallgatóság nagy örömére.

Jupiter szimfónia

A műsor második részében Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) 41., C-dúr, Jupiter szimfóniája, K. 551. csendült fel a váradi szimfonikusok tolmácsolásában. Mozart életművében több mint 50 szimfóniát és szimfóniatételt tartanak számon, az elsőt nyolcéves korában írta. Korai szimfóniái voltaképpen olasz stílusúak. A Jupiter szimfóniát 1788-ban komponálta, ez volt az utolsó szimfóniája, s a zeneművet csak halála után mutatták be. Johann Peter Salomon, a Londonban letelepedett német muzsikus saját műveivel nem ért el sikereket, ezért végül más megélhetőségi lehetőséget keresett, partitúrákat jelentetett meg, és zenekart, előadásokat szervezett. Ő volt az, aki Mozart C-dúr szimfóniájának a Jupiter nevet adta, amivel a mű győzedelmes voltát kívánta kifejezni. Nagyszerű érzés volt a Jupiter szimfóniát hallgatni, a váradi szimfonikusok kitűnő tolmácsolásában, ki is járt érte az ütemes taps a hallgatóság részéről.

Dérer Ferenc