Vincze Ottó: „Hiszek a tehetség erejében”

Vincze Ottó: „Hiszek a tehetség erejében”
Az egykori válogatott középpályás labdarúgó, Vincze Ottó az utánpótlás korosztály tehetséggondozásában látja a jövőjét.

  • Az egykori válogatott középpályás labdarúgó, Vincze Ottó az utánpótlás korosztály tehetséggondozásában látja a jövőjét.

A Danone Focikupa a Gyermekekért tiszteletbeli nagykövete úgy véli: a sportágban dolgozó szakemberek kötelessége, hogy „a szemükkel és a szívükkel meglássák” és támogassák a kiemelkedő fiatalokat az álmaik megvalósításában.

– Idén 12 régióban, összesen 96 csapat és 1152 gyerek versenyez egymással azért, hogy Magyarországot képviselhesse a „Danone Focikupa a Gyermekekért” nemzetközi gyermek labdarúgó torna döntőjén, Barcelonában. A torna tiszteletbeli nagyköveteként hogyan mutatnád be a program célját, küldetését?

– Ez a világ legnagyobb, a FIFA által is elismert gyermek labdarúgó tornája. A Magyar Labdarúgó Szövetség által támogatott torna célja, hogy a Danone az „Egy életünk van és egy bolygónk” küldetése nyomán a gyerekek körében is népszerűsítse az egészséges életmódot, a rendszeres testmozgást és a kiegyensúlyozott táplálkozást, amihez a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége nyújt szakmai segítséget. A regionális elődöntők szakmailag magas színvonalon, fordulatosan zajlottak, jobbnál jobb meccseket és nagyon sok tehetséges gyereket láttam. Az elődöntőkből a kecskeméti Hírös ÉP, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, az FC Ajka, a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia, a Vasas, a Budapest Honvéd, az Érdi VSE, a Debreceni Labdarúgó Akadémia, az MTK, a győri ETO FC, a diósgyőri DTVK és a pécsi PMFC U-12-es csapatai jutottak tovább a nemzeti döntőbe, amely június 19-én volt Budapesten, a Fáy utcai Vasas Sporttelepen. A befektetett munka jutalma nagy: a győztes csapat ősszel több, mint 30 ország bajnokai között Magyarországot fogja képviselni Barcelonában, a torna nemzetközi döntőjében, amelynek fővédnöke Zinédine Zidane. Nagyon jó, fontos kezdeményezésnek és követendő példának tartom ezt a programot. Megtiszteltetés, hogy idén én lehetek a torna tiszteletbeli nagykövete Magyarországon, mert a Danone Focikupa célkitűzései egybecsengenek a személyes elköteleződésemmel, szemléletmódommal, terveimmel.

– Milyen új, különleges eleme van az idei tornának?

– A Danone és az MLSZ a torna szerves részeként minden évben jótékonysági akciókat szervez: idén a kupa résztvevői sportszer- és sporteszközgyűjtéssel segítik az állami gondozásban élő gyermeklabdarúgó társaikat. A regionális elődöntőkön a helyi intézmények munkatársai már átvették az adományok egy részét, míg a további felajánlásokat a budapesti döntőn adták át az Egészséges Életmódért Hit és Sport Alapítvány képviselőinek. Ők segítenek abban, hogy a cipők, mezek, lábszárvédők, focilabdák és egyéb sportszerek, felszerelések a lehető legjobb helyre kerüljenek országszerte, és az állami gondozásban élő gyerek focistákat a körülményeik ne hátráltassák a tehetségük kibontakoztatásában, az álmaik elérésében.

– Te hogy látod, mi a mai magyar futballistanevelés erőssége és gyengesége?

– Az egyik legfőbb pozitívum, hogy megtörtént a feltételrendszer infrastrukturális és financiális rendbetétele, de úgy látom, hogy a tehetségkutatás és a tehetséggondozás, illetve a karriergondozás terén még van fejlesztenivaló. A kiemelkedő tehetségű gyerekeket csak úgy lehet a versenysportba átvezetni, ha arra szakmailag és mentálisan is felkészítik, illetve az odavezető úton végigmenedzselik őket. Ehhez még több elkötelezett, motivált, tanulni és fejlődni vágyó szakemberre lenne szükség, akik el tudják juttatni a gyerekeket a legmagasabb szintű labdarúgásig.

– Egykori válogatott focistaként miket tartasz fontosnak átadni a mai fiataloknak?

– A labdarúgástól olyan élményeket kaptam, amelyek a személyiségemet, a szemléletmódomat fejlesztették. A sportban vannak sikerek és örömök, de vannak kudarcok és sérülések is. A sport megtanít arra is, hogyan kell kezelni a rossz élményeket. Profi sportolóként megtapasztaljuk, hogy ez egy szép, de rögös út, de ha jól csináljuk, azzal kiérdemelhetjük az emberek tiszteletét és szeretetét. Hiszek a tehetség erejében, és hiszem, hogy mindenki tehetséges valamiben. Fontos, hogy legyen egy fő cél, ami mozgatja az ember életét. Nekem a profi labdarúgóvá válás volt a fő célom, amihez persze sok apró cél teljesítése vezetett. Teljesítmény nélkül nem lehet érvényesülni, ezért mindenki a saját lehetőségei mentén haladjon a fő célja felé. Mindenkinek azt javaslom, hogy bízzon magában, és legyen meg az a belső tűz, amivel nehezebb helyzetekben is motiválni tudja magát. Társadalmi szinten pedig abban kell hinnünk, hogy együtt képesek vagyunk megváltoztatni a jelenlegi szemléletet, ami nem túl pozitív. Még mindig magas például az elhízottak aránya, ami betegségekhez vezet. Meg kell érteni, mennyire fontos a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás. Ugyanilyen fontos az is, hogy folyamatosan képezzük magunkat és nyelveket tanuljunk, hogy megfeleljünk a rohanó világ kihívásainak.

– Mit tartasz pályafutásod legkiemelkedőbb állomásának vagy akár korszakának?

– Minden fázisban voltak csodálatos élmények, nem tudnék egyet kiemelni: amikor gyerekként bekerültem a labdarúgás világába, amikor megszilárdítottam a helyemet a felnőttek között, amikor a válogatott tagjaként felvehettem a nemzeti mezt, amikor kijutottunk az olimpiára vagy amikor négy országban játszottam idegenlégiósként, és majdnem a Barcelona első csapatáig jutottam. Ezek mind kedvesek a szívemnek. Ugyanakkor velem kapcsolatban 1995. szeptember 13-át szokták általában felidézni az emberek, amikor két gólt lőttem a svájci Grasshoppers elleni mérkőzésen a Bajnokok Ligájában, a Ferencváros színeiben.

– Te magad mit köszönhetsz a sportnak?

– Saját magamat köszönhetem a sportnak. Egy ózdi kisfiú voltam, aki mindent megtett az álmaiért, és a labdarúgás nekem mindent megadott: tehetséget, sikereket, barátokat és ellenfeleket, ismertséget és elismertséget, tiszteletet, szeretetet, egzisztenciát, célokat, életszemléletet. Azt az embert, aki ma vagyok, a focinak köszönhetem. Halálomig labdarúgó maradok.

– Jelenleg a Sport TV szakkommentátoraként is lehet találkozni veled. Mitől kedves számodra ez a feladat, mit szeretsz benne?

– Hálás vagyok, hogy kíváncsiak a véleményemre, amit nagy platformon el is mondhatok. Ez felelősséggel jár, ezért mindig arra törekszem, hogy szakmailag hiteles, alapos, felkészült legyek, és úgy adjam át a gondolataimat, a magam látásmódját, tudását, hogy az az átlagemberek számára is érthető legyen. Annak idején a játékhoz is hasonló volt a hozzáállásom a pályán.

– Milyen más tevékenységeid vannak mostanában és mi szerepel a jövőbeni terveid között?

– Mindenképpen focival, azon belül is tehetségkutatással és tehetséggondozással szeretnék foglalkozni. Azért tanultam, szereztem több főiskolai, egyetemi diplomát, mert a magyar sportért, a labdarúgásért akarok tenni. A Danone Focikupa a Gyermekekért mérkőzésein is sok ügyes gyerek mutatta meg a tudását. Nekünk, a sportágban dolgozó felnőtteknek pedig kötelességünk, hogy a tehetséges gyerekeket terelgessük, segítsük őket, de nagy felelősség is, hogy kit látunk meg a szemünkkel és kit „látunk meg” a szívünkkel. A tornán gyakran odajönnek hozzám a gyerekek és a szülők is, mert kíváncsiak a véleményemre. Jólesik az emberek szeretete és a bizalma, amit én szakmaisággal, felelősséggel, példamutatással, tanácsadással igyekszem meghálálni. Természetesen ugyanezeket az elveket követem édesapaként is, hiszen azt szeretném, hogy a gyerekeim boldog, kiegyensúlyozott, felelős, sikeres emberek legyenek, akik élnek a tehetségükkel és mindent megtesznek az álmaikért.
Budai Klára

Fotó: Danone Focikupa a Gyermekekért