Vincze Lóránt: „Az RMDSZ kezdeményezésének szándéka, hogy lebontsa a kisebbségi téma iránti EU-s közöny falát”

Vincze Lóránt: „Az RMDSZ kezdeményezésének szándéka, hogy lebontsa a kisebbségi téma iránti EU-s közöny falát”
A 10. EU Tábor második, csütörtöki napja a Kisebbségi Európai Polgári Kezdeményezés témájának megvitatásával indult. A beszélgetésen részt vett Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke, valamit Markó Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, az előadás moderátora Kovács Levente, MIÉRT elnökségi tag volt.

„Az RMDSZ megteremtett egy erős kisebbségi szolidaritást Európában”- mondta Vincze Lóránt Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke. Vincze szerint az európai kisebbségek nehéz helyzetben vannak, hiszen egyetlen kisebbség lakóssága sem nő. Többek között ezért is fontos a FUEN és az RMDSZ kapcsolata. A közösen megfogalmazott polgári kezdeményezés lebonthatja az Európai Unióban a közöny falát a kisebbségekkel szemben. A kezdeményezés elsősorban a jogbiztonsággal és a jogérvényesítéssel foglalkozik, ezt a két területet kell egyesíteni úgy, hogy minden a témában érintett európai csoport érvényesülni tudjon.

A FUEN alelnöke kijelentette: „A polgári kezdeményezésbe nem a legmerészebb vágyait fogalmazta meg a Szövetség. Olyan pontok kerültek a júliusban benyújtásra kerülő dokumentumba, amelyek reálisan elérhetőek”. Hat politikai elemet foglalt a kezdeményezésbe az RMDSZ, a FUEN-nel közösen: identitás, regionális politika, közképviselet, diszkriminációmentesség, kisebbségek állami támogatása, valamit az audiovizuális és digitális tartalom.

Az RMDSZ külügyi titkára szerint egy proaktív politikára van szükség. A polgári kezdeményezés sikerességéhez egymillió aláírásra van szükség, amelyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 250 ezret vállalt magára. Vincze hangsúlyozta, hogy az ügy fontosságára a fiatalok figyelmét is fel kell hívni, ebben a MIÉRT-nek is fontos szerepe lesz.

Markó Attila szerint a kezdeményezés az alkotmánymódosítás és a regionalizáció mellett az erdélyi politika legfontosabb jelenlegi témája. Az indítvány egy négy-öt éves folyamat gyümölcse, amely biztonságot, védettséget nyújtana az erdélyi magyarságnak.

„Ha az Európai Unió számára fontos a kulturális sokszínűség, akkor kötelessége a kisebbségekre vonatkozó feladatokkal is foglalkozni”- vélekedett Markó. A polgári javaslat egy védelmi rendszerként szolgálna a hazai jogalkotással szemben. A parlamenti képviselő véleménye szerint az Unió a lobbi világa, el kell érni, hogy ez a lobbi a Kisebbségi Polgári Kezdeményezést is felkarolja.

Törökország Európai Uniós jövője

Csütörtök délelőtt a Változó Európa tematikához kapcsolódóan Törökország, van-E(U)-s jövő? című előadás zajlott. Az EU Tábor keretén belüli programon Korodi Attila és Molnár Zsolt, RMDSZ parlamenti képviselők tartottak prezentációval kísért előadást.

Molnár Zsolt felvezető jellegű bemutatójában az Európai Unióról való általános tudnivalókat közölte. Kitért Törökország csatlakozási kérelmének folyamatára, ami 1987-ben indult, és máig várakozási időszakban van.

Törökországban jelenleg számos tiltakozó megmozdulás zajlik. A szemléletes előadás további részében a tűntetési technikákat vázolta a parlamenti képviselő. „Az ügyért való tűntetések mostanra átváltottak az ügy ellen való tűntetésekre”- mutatott rá a korábbi és jelenlegi általános tűntetési formák közötti különbségekre.

Korodi Attila ezeknek a tűntetéseknek a hátterét taglalta, Törökország és a környező országok történelmének, állami berendezkedésének és vallási összetételének bemutatásával. A Törökország Union belüli megítélését nem csak az határozza meg, hogy Törökországon belül milyen folyamat megy végbe, hanem az is, hogy a bevándorló muzulmán közösségekkel a nyugat-európai országokban mi történik. „A nyugat-európai muzulmán közösségekkel az a helyzet, hogy az azokat befogadó államok nem tudják jó értelemben asszimilálni”- jegyezte meg.

A mostani törökországi tüntetések, fellázadások felszínre hozták ismét a török paradoxont, amely az Unión belül is és Törökország területén is létezik. Ha Törökország csatlakozna az Unióhoz, 79 millió új polgárral növekedne az Unió lakossága, és Törökország lenne a legnagyobb állam Németország után. Egy muzulmán környezetet jelent, amelyben a kereszténység nehezen találja meg az útját. Törökország természetesen szeretne mindenképp egy felgyorsult Uniós csatlakozásban részt venni. Ezek az állampolitikák találkoznak szembe.

A parlamenti képviselő az elmúlt évek gazdasági fejlődéséről is beszélt, ami az adatok szerint egy erősen fejlődő tendenciát mutat. Véleménye szerint a csatlakozási folyamat még nagyon sokáig el fog tartani: „Törökországnak stabil jövője van, de ha a mostani európai álláspontokat figyeljük, akkor nem biztos, hogy szigorúan az Európai Unión belül, hanem vele szoros partnerségben” – hangsúlyozta. Ennek egyik oka, hogy az ország belpolitikája instabil.

Korodi a mostani Törökországi tiltakozási mozgalmakat fejtette ki, aminek kiindulópontja a katonák nem megfelelő beavatkozásának köszönhető. A fiatal tüntetők jelenleg beindítottak egy demokratikus mozgalmat, amelynek célja a törvénykezésben való változtatás, mivel az utcai tűntetéseknek nem látják értelmét. Az előadás befejezéséül egy dokumentumfilmet vetített a téma kapcsán, amelyben a tűntetésektől az elfojtásig történtek kerültek bemutatásra.

EU Tábor Sajtóiroda

2013. július 4.

Marosfő

Címkék: , , ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .