Világvége szerelem Debrecenből

Világvége szerelem Debrecenből
A Szigligeti Színház nyári előadássorozatának következő állomása a debreceni Csokonai Színház zenés produkciója, a Világvége szerelem, amelyre július 19-én, pénteken 19 órától kerül sor a színházban.

Jegyeket a színház pénztárában lehet váltani keddtől péntekig 10–15 óra között, illetve az előadás előtt egy órával. Jegyárak: 30 (központi páholyok), 25 (oldalpáholyok), 20 (zsöllye), illetve 10 lej (erkély). Csoportos kedvezmény: (10 fő felett) 20 (páholyok), 15 lej (zsöllye). A bérletesek kedvezményes áron, 15 lejért válthatnak belépőt.

Az előadásról

A produkció műfaja – az alkotók meghatározása szerint – „zenés kortárs keserédes”, Debrecen legendás rock-együttesének dalaiból Jantyik Zsolt szövege alapján rendezte Vidnyánszky Attila. Az előadás egy debreceni lány és egy fiú szerelmének történetén és mára slágerré vált dalokon keresztül vall a városról, a korról. A rendező megfogalmazása szerint:  „Jantyik Zsolt úgy ír Debrecenről, hogy közben az egész országról ír. Sőt nem annyira az országról, hanem sokkal inkább a magyarságról, ily módon rólunk is, akik a határon túl éltük meg ezt az időszakot. A remény, a rendszerváltásba vetett hit, a túlzott naiv lelkesedéseink, a szárnyra kapásunk, ahogyan a csalódásaink is mindenütt hasonlóak voltak – határon innen és túl. Lehet, hogy nem esnek évek szerint egybe, de az egésznek a koreográfiája sajnos itt is, ott is ugyanaz volt. Jantyik dalaiban a magyarságot próbálja megfogalmazni, veszteségeinkkel, fájdalmainkkal – melyek ugyanazok Balassinál, Mikesnél, Petőfinél, József Attilánál, Nagy Lászlónál, Juhász Ferencnél… –, közben egyfajta diagnózist ad a korról, de végül mégis a reményt, a hitet építi az emberekben.”

A PG Csoport

A zenekar a nyolcvanas évek második felében alakult. A PG Csoport ígéretét mindig komolyan lehetett venni. Akkor is, amikor a népzenét és a punkot ötvöző rock-zenekarként leginkább az alternatív burkot töltötték ki, és később is, amikor már túlnőttek rajta. Amikor ’86-nak vége lett, „rájuk szakadt az idő”, s a maradandóság városában fogódzókat keresve Jantyik Zsolt (ének, gitár) vezetésével először léptek színre önálló társulatként. Egy darabig keverték a műfajokat, míg el nem dőlt, hogy zenekarként léteznek tovább. A maradékból – amiből a Maradandóság Városában című dal tanúsága szerint – éltek, úgy tudtak építkezni, hogy néhány év alatt maradandót hoztak létre; s mikor épp csinálták, még nem sejtették ezt, mivel épp azon voltak, hogy maradéktalanul jól csinálják. A bennünket foglalkoztató sorskérdések, dilemmák őszinte és eredeti tálalásban épültek be Jantyik Zsolt szövegeibe, aki mindig kész volt érett és átgondolt véleményeket megfogalmazni. Sohasem elégedett meg a felületes megközelítésekkel, az első perctől azzal a belátással állt színpadra, hogy muszáj mélyebbre ásni ahhoz, hogy felrázza hallgatóit vélt-valós szellemi tespedtségükből… és mindez 25 év után mit sem változott.