Világunk képi megfogalmazása

Világunk képi megfogalmazása
A Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban Árkossy István grafikai és festészeti kiállítása nyílt meg, amely a művész 70. születésnapja előtti napokban történt.

A kiállítást megnyitó felvezető beszédében Călin Stegerean múzeumigazgató a kiállító művész életpályájáról beszélt. Amint mondta, ezen a kiállításon, nyomon követhető a művészi pályának alakulása. Hét Árkossy alkotás megtalálható a Múzeum birtokában.

Banner Zoltán a hajdani Utunk művészeti rovatának szerkesztője volt. Rengeteg versműsor, előadóest, számos művészportré bemutatása, népszerűsítése, a különböző kiadványokban való megjelentetése, nemcsak az erdélyi értelmiség figyelmének fókuszába került, hanem a mindenkit ellenségnek tartó belbiztonsági szervek zaklatása is arra kényszeríttette, hogy 1988-ban áttelepüljön Magyarországra.

A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa lett, ahol köszönhetően nagyon határozott és átgondolt értékes munkásságának, ami továbbra is azon értékek felmutatásával folytatódott, amit az erdélyi szellemi és művészeti élet termelt ki olyan magas fokon, mely nemzetközileg is ismertté vált.

Művészetszervező tehetsége arra ösztönözte, hogy az erdélyi, a magyarországi képzőművészeti és irodalmi alkotásokat nemcsak írásban, de szavalóesteken, vagy különböző kiállításokon bemutassa, népszerűsítse. Nem eredménytelenül.

A kiállításon Banner Zoltán művészettörténész, a kiállítást méltatva, arról beszélt, milyen válaszokat adott Árkossy István életművében a XXI. század dilemmáira. A művész ezzel a rendkívül értékes kiállítással, ahol tulajdonképpen legjobb művészi munkáival villantja fel mindazon tematikákat, melyeket sajátos nyelvezetében megfogalmaz olyan szinten, mely Árkossy művészi gondolkodását jellemzi. Ezt a gondolkodást az a kolozsvári környezet is befolyásolta, melyben élt, a Farkas utca több évszázados hangulatával, az 1489 és 1516 között épült belvárosi templommal, a több száz éves iskoláival. A volt Református Gimnázium utódiskolája modellálta Árkossy fegyelmezett, gondolkodását, pontos, tiszta, érthető kifejezési formát elsajátítva.

Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán kezdi 1960-ban, majd két év múlva átiratkozik a grafika szakra.

Kiépít magának egy egyedi kifejezési formát, amelyben elvégzi mindazt a grafikai és képzőművészeti feladatot, mely rendkívül eredményesen tükrözi azt a szellemi és művészi szemléletet, mely akkor uralta a kolozsvári irodalmi életet.

Diplomája megszerzése után, Létay Lajos, az Utunk főszerkesztője meghívja a lap grafikai szerkesztőjének, mely rendkívül felelős munka, mert nemcsak a belső tartalom, de a lap kinézésének a formavilágát is rábízza. Kezdve a fejléctől, egészen az utolsó jelig az Ő grafikai gondolkodását tükrözi. Ugyanakkor köszönhetően hatalmas munkabírásának a képzőművészetben is egyedit, maradandót alkot.

1987-ben áttelepedik Budapestre, ahol jóformán onnan folytatja alkotó életét, ahova Kolozsváron eljutott.

A szorgos, pontos és művészileg értékes munka, különösen, ha valódi értéket tartalmaz, mindenütt kelendő áru, amely kivívja az őt megérdemlő elismerést. Minden sikerrel a háta mögött, szívében Kolozsvár semmit nem veszít értékéből. Ahogy teheti, Erdélybe és annak fővárosába, Kolozsvárra jön, soha nem üres kézzel.

Talán ennek is volt köszönhető az a hatalmas tömeg, amely az országos Szépművészeti Múzeumban megnyílt kiállítását fogadta.

Banner szerint a művészet az ismeretlennel szembeni félelem eredménye. Az szülte. A művészi félelem kifejezés története a művészettörténete. A félelemből való felemelkedés kísérlete számtalan műfajból kiolvasható.

Árkossy merészsége abban volt, hogy hű maradt a festészet hagyományos eszközeihez. Lényegében a Kolozsvári Grafikai iskolához sorolta. Annak örülne, ha létezne többi ilyen iskola, amely a város szellemiségét tükrözné a világba. A Kolozsvári Grafikai iskola alapítója Feszt László volt, Árkossy Feszt tanítvány.

Árkossy István alkotásaiban a gyerekkori kaleidoszkóp gyakran szerepel. Ezáltal a művész beavat a művészi világába bennünket. Érvényesül az a felfogása, miszerint a művészet hivatása, hogy menedéket nyújtson a csüggedő lelkeknek.

Miután Budapestre költözött új stílust, új etikát tanult, a mesterség tökéletes birtoklását sajátította el.

Érdeme, új sorozatot indít, amely egyedülálló, a XV- XV. századi reneszánsz és barokk mestereinek az arckép sorozatát foglalja magába.

A kiállítás alkalmával bemutatták Banner Zoltánnak a Mentor Kiadó gondozásában megjelent Árkossy Istvánról szóló könyvét, melyet Kántor Lajos méltatott.

A Mentor Művészeti Monográfiák sorozatában jelent meg a könyv. A monográfia betekintést nyújt abba környezetbe, ahonnan a művész származik. A családi élet fontosságát hangsúlyozta. Az édesapa Árkossy Sándor nem csak kiváló pedagógus, iskolaigazgató volt, hanem gondosan nevelte fiát. Korán észrevette kivételes rajzkészségét. Szakemberek véleményét kérte, értékeljék fia rajzkészségét.

A szerző végig követi a művészi útszakaszokat, szakmai indulásától a kiteljesedési folyamaton keresztül. Jól érzékeltetve, miként válik egyre tudatosabbá a művész.

A könyvet Szőcs Katalin gondozta. A sorozat borítóját Vincze László tervezte. Képfeldolgozás: Osli Studio Kft. Marosvásárhely. A borítón „Az utolsó kapu” című olajfestmény látható. A jegyzetekkel, életrajzi adatokkal, egyéni és csoportkiállítások jegyzékével ellátott könyv tükrözi Árkossy István művész pályájának alakulását. Az olvasó gyönyörködhet a 44 Árkossy alkotás fekete, színes reprodukcióiban is. Árkossy nemcsak grafikus és festőművész, hanem író is. A könyvben megtalálhatjuk írásainak jegyzékét.

Egy életmű kvintesszenciáját vehetjük kezünkbe, méltó kivitelezésben.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .