Világháborús allegória a váradi színpadon

Világháborús allegória a váradi színpadon
Az Első Világháború nem pusztán emlékezet tárgya, hanem több elemében máig ható, ma is jelen lévő valóság. Ennek egyik jelképes megidézése az, amit új bemutatója tárgyául választott két váradi magyar társulat.

Újabb bemutatóval rukkolt elő a Szigligeti Színház. Ám ezúttal a két magyar társulatának közös munkájának eredményét tekinthetik meg a nézők, hiszen egyaránt szerepelnek benne a Szigligeti Társulat színészei és a Nagyvárad Táncegyüttes táncosai. A darab gerincének szerzője, Nagy Dániel csupán nyolc évvel az Első Világháború után írta a Cirkusz című regényét – ezt később Bodolay Géza alkalmazta színpadra. A regény fő csapását adó cirkuszi előadás tulajdonképpen a lezajlott háború allegóriája. A központi szereplő Remike, aki fantasztikus mutatványokkal kápráztatja el a közönséget, ám híres arról is, hogy egyáltalán nincs szíve. Mivel ő a cirkusz egyetlen női tagja, nem meglepő, hogy az összes férfi szerelmes belé, és bármit megtennének, hogy kegyeibe férkőzhessenek. A darab egyfajta hétköznapi cirkuszt jejenít meg, amelyben egyáltalán nem a szórakozás a fő elem. Megtalálni itt Istent, Belzebubot, angyalt, papot, bohócot, díjbirkózó, főügyész, orvosts, és megannyi további figurát – csak a konfliktusból való kilábalást nehezen. Ahogyan akkoriban, a mindennapokban is, és manapság is. Akik valódi cirkuszra vágynak, azok csalatkoznak persze: hiszen igazából expresszionista vízió ez a konfliktusok, a háború szörnyűségeiről. A valóság, az abszurditás és a groteszk ugyanúgy egyszerre jelen van, ahogyan például az emberi és emberfeletti figurák szintjén is. Elidegenedés és káosz vár a háborúval – üzeni a darab.

Erős hatáselemek

A darab rendező-koreográfusa Juronics Tamás Kossuth-díjas koreográfus, aki úgy fogalmazott, olyan előadást rendezett, amelyben a tánc jelentős hangsúlyhoz juthat, a háború borzalmaira való emlékezés méltóképp meg tud jelenni, mindez egy groteszk, sajátos humorral rendelkező dimenzióba emelve. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Bianca Imelda Jeremias képzőművész és designer. A produkció képi világát megteremtő művész a manézs hangulatára emlékeztető díszletei és jelmezei között a tánc mint cirkuszi látványosság jelenik meg. A rendező a darab zenéjéül Mozart egyik legismertebb ugyanakkor legtitokzatosabb művét, a Requiemet választotta.