(Világ)bajnoki horgásztalálka

Akt.:
(Világ)bajnoki horgásztalálka
Rendhagyó horgászversenynek lehettek szemtanúi, akik Nagyvárad Napján a Sebes-Körös partján sétálgattak: két egykori román – örökifjú – válogatott külön párharcát láthatták.

Őszintén szólva, olykor elgondolkodom azon, hogy Dargay Attila egykoron a hozzám hasonlókról mintázta a nagy Ho-Ho-Horgász magyar animációs filmsorozatot, mert bizony nem vagyok nagy pecás, de a horgászok, főleg a profik tevékenységét órákig is tudom szemlélni. Hozzáértők szerint ilyenkor elleshetjük a „szakma” furfangjait, okulhatunk addigi tévedéseinkből, s – a majdani horgásztúránk alkalmával a halakon túl – magunkévá tehetünk pár profi fortélyt. Legutóbbi Sebes-Körös-parti kalandom során nem volt ugyan időm tanulni, de néhány óra erejéig két – világbajnokságon is részt vett – román válogatott országos bajnok horgász versenyének lehettem szemtanúja. A nagyszámú nézőseregben érdeklődve tudtam meg, hogy az ’50-es, ’60-as években háromszoros országos bajnoki címet nyert, ezenkívül a román válogatottal 1966-ban csapatvilágbajnoki címet nyert – 1983-ban az Egyesült Államokba kitelepedett – Végh Sándor „kétszemélyes” horgászversenyre hívta ki az őt követő korosztályt képviselő, a mai napig is a román mezőny legeredményesebb bajnokának tekintett Kósa Zoltánt.

Cápa után küszre

Ketten együtt több mint 150 évet nyomnak a „horgászlatban”, rutinos munkájukat – értve ez alatt a pecabotok összeszerelését, az etetést, a megfogott hal gyors szákba helyezését – mégis oly fiatalsággal végezték, mint sok más huszonéves ma sem.

Előbb a 81. éveit taposó Végh Sándort kaptam lencsevégre, majd érdeklődtem pályafutása felől: harminc év elteltével látogatott haza a napokban szülővárosába, Nagyváradra, s első útja a Sebes-Körös partjára vezette, ahol megannyi kalandot élt át gyermekkorában, ott tanult meg úszni, s vette első horgászleckéit. Számtalan váradi és megyei versenyt nyert meg a ’60-as évek elején, beválogatták a nemzeti csapatba, amelynek tagjaként 1966-ban világbajnoki címet szerzett. Háromszoros felnőtt országos bajnok volt (Nagyvárad, Lugas, Dés), emellett több nemzetközi megmérettetésen ért el kiváló helyezéseket. Az USA-ban is számos meghívásos versenyen vett részt, igaz, ott már nagyobb halakra kellett pecáznia, mint tette azt fiatal korábban szülőhazájában: a tonhalak, cápák s egyéb nagy testű pikkelyesek után az ez év októberi váradi Bajnokok Kupáján már csak (fél)tenyérnyire (se) nőtt küszre, keszegre „vadászhatott”. Nem csoda, ha az elmúlt harminc év alatt kizökkent a ritmusból, mert a verseny nem az elképzelései szerint zajlott, illetve ért véget. De erről a későbbiekben…

Inkább, mint tréner

A Bajnokok Kupája másik résztvevője, az immár 55 éves pecásmúltra visszatekintő Kósa Zoltán versenykarrierje egy megtermett ponty súlyának megfelelő könyvben is alig férne el. A 72. életévét „horgászó” Zoli bácsi szűkszavúan szól pályafutásáról, ezért inkább az ugyancsak többszörös román bajnok (30 országos döntő, 9 bajnoki cím, 4-4 ezüst- és bronzérem), illetve egykori román válogatott (12 világbajnokság, ebből öt alkalommal volt egyéniben a legjobb 25 között) leányát, Évát kérdeztük édesapja, egyben korábbi trénere horgászmúltjáról. Az örökké vidám fiatal hölgyet nem is kellett nógatni, szinte napra pontosan sorolta édesapja eredményeit: „túlzás nélkül állíthatom, hogy apa az utóbbi negyven év legjobb román apró halas pecása, és őt tartják a legjobb folyóvizes/paducozó horgásznak is. Negyven országos döntőn vett részt, hétszer (4A- és 3 B-döntőn) lett bajnok, emellett húsz alkalommal válogatták be a román nemzeti együttesbe” – sorolta édesapja/edzője eredményeit Éva. A papa egyébként nem egy alkalommal mesélte ismerőseinek, barátainak, hogy sokkal büszkébb tréneri, mint saját maga sporthorgászi múltjára: „nehezebb dolgom volt edzőként helytállni, s örülök, hogy tapasztalataimat sikerült átruháznom a lányomra…”

13 bajnoki cím

Ami a Nagyvárad/Bihar sporthorgász-versenyéletet illeti, 1976 óta napjainkig 14 országos bajnoki cím került tájainkra, ebből 13-at a Kósa család szolgáltatott, s egy alkalommal nyert Vargics Mihály – szolgáltatott tényekkel Kósa Zoltán a város napján lezajlott Bajnokok Kupája-megmérettetés végén, amelyet annak ellenére nyert meg (Végh Sándor: 288 darab hal, 3,33 kg; Kósa Zoltán: 522 darab hal, 5,75 kg), hogy a sorsoláskor úgymond a mélyebb vizes helyet húzta. A versenyt követően a két „öreg” sportszerűen gratulált egymásnak, összeölelkeztek, s megegyeztek, hogy hamarosan megejtik a visszavágót. Mindeközben meg zajlott az „egészséges” szurkapiszkálás, ugratás, hogy a következő versenyre már az Egyesült Államokban vagy valahol az Atlanti-óceánban kellene sort keríteni: „cápavadászatban bizony leckét adnék neked”, mondta Végh, amire a Kósa-replika röviden csak annyi volt: „ha Schneider Fáni nem fogott ki rajtam, a gyilkos cápa sem fog…”

Szántó Á. Zoltán

Címkék: ,