A pandémia és teremtett nyelve

Tóth Ádám

Balázs Géza a médiából, és persze Nagyváradon is ismert nyelvész, néprajzkutató, a budapesti ELTE és a nagyváradi PKE professzora, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke. Munkásságát legutóbb, 2020-ban A magyar kultúra lovagja és a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.

– A világjárvány hatásai nyelvünkre nézve megkérdőjelezhetetlenek. Ezt az is bizonyítja, hogy a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport munkatársai az év szavának választották a koronavírust. Ennek a kutatócsoportnak ön is vezető tagja. Mi alapján választották a koronavírust az év szavává több kategóriában is?

– A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda – német mintára – 2010-től választja ki az év szavait. Hogy mi lehet az év szava? Ami új, ami nagyon jellemző, amit naponta sulykolnak. S mivel ezek a szavak nagyon sokfélék lehetnek, esetleg kellemetlen hangzásúak vagy jelentésűek, úgy döntöttünk, hogy nemcsak az év leggyakoribb, legjellemzőbb szavát választjuk ki (ami tehát bármi lehet), hanem az év antiszavát (amely nagyon nem tetszik), az év ifjúsági szavát (mert a fiatalok nyelvhasználata azért elég eltérő és sokszor nagyon újító), valamint erősen szubjektív szempontok alapján az év költői szavát – ezzel azt szeretnénk üzenni, hogy van még szép magyar nyelv. Nyelvészekből, irodalmárokból álló kis bizottságunk így választotta ki 2020 szavait: koronavírus (az év szava), koronaszégyen (az év antiszava – azt jelenti, ha valaki szégyelli, hogy elkapta a vírust), karantini (az év ifjúsági szava – a karantén és a martini szavakból alkotott alkoholos ital neve, valamint a most tizenéves fiatalok megnevezése), morzsaközösség (az év költői szava – a szórványközösség új, metaforikus neve).

– Számos olyan kifejezést, szót, szókapcsolatot szült a világjárvány, szinte egyik napról a másikra, amelyek azelőtt nem is léteztek. Megpróbálták már ezeket valamilyen rendszerbe foglalni?

– Korábbi tanítványom, Veszelszki Ágnes 2020 nyarán jelezte, hogy összegyűjtötte a koronavírus-járvány legfontosabb szavait, kifejezéseit. Ezt rögtön ki is adtuk az IKU-Tár-sorozatunkban, Karanténszótár címmel. Mondhatni, ez lett az év könyvslágere. 400 szót tartalmaz, de a tanárnő már jelezte, hogy a folytatta a gyűjtést, és már a duplája áll rendelkezésére.

– Mondana pár ilyen szót, szókapcsolatot?

– Csak ízelítőként a gyűjtésből: arcmaszk, banyatájm, cecíliás, covid-19, digitális távoktatás, esetszám, fotelvirológus, home office, izolációs stressz, járványplató, karantéboly, maradjotthonka, nyuggersáv, onlinekocsmázik, pánikvásárlás, szuperterjesztő, vírusgeneráció, zoom-kocsma…

– Tudják valamilyen szinten ellenőrizni az újonnan keletkezett szavak nyelvi helyességét?

– A nyelvész csak abban illetékes, hogy mit használunk nyelvileg helytelenül, abban nem, hogy esetleg orvosilag mi helytelen. Az oltakozás szó 2020-ban terjedt el, nagyon sokat helytelenítik, de nyelvtanilag egyáltalán nem helytelen, hiszen a beoltatja magát szerkezet helyett egyszerű és világos kifejezés. Legföljebb szokatlan, de az nem nyelvhelyességi kérdés.

– Volt példa arra, hogy egy világméretű történésnek ekkora szóteremtő ereje legyen?

– A globalizálódó világban értelemszerűen gyorsan körbefutja a Földet egy-egy aktuális kifejezés. Biztos vagyok benne, hogy olyan kifejezések, mint demokrácia, globális felmelegedés, migráció, vagy háborús konfliktusok, terrortámadások jellemző szavai nagyon gyorsan terjednek. Gondoljunk csak olyan eseményre, annak körülményeire, megnevezéseire, mint a 2001. szeptember 11-i washingtoni terrortámadás. Az angol nyelv szinte kizárólagos hatása megfigyelhető, de azért hadd mondjak világszerte elhíresült orosz szavakat is: peresztrojka, glasznoszty. Számomra inkább az volt az érdekes, hogy a 2020. évi és sajnos még most is tartó járvány szókészletében fölelevenedtek régi magyar emlékek, szavak a korábbi nagy járványok időszakából. Mikes Kelemen Törökországi leveleiben többször említi a pestisjárványt. Például 1722. április 16-án ezt írja a „képzelt” nagynénjének: „Azért a házból nem kell kimenni, otthon kell ülni, és reméljük, hogy a jó Isten megtart bennünket.” Mintha ma mondaná valaki! 1831-ben súlyos kolerajárvány dúlt Magyarországon, szegény Kazinczy Ferenc is ennek áldozata lett. Ekkor ilyen kifejezéseket használtak: kordontörvény (aki háromszori felszólításra nem állt meg: „agyonlövessék” – no ma már legföljebb csak büntetést fizet), járványorvos, dögmentő és levélfüstölő intézet, Kenderesen pedig: az „oskolás gyerekek haza eresztődnek, addig tanítás nem lesz, míg a Cholera el nem múlik”. Kuncz Aladár a Fekete kolostor című regényében pedig leírja a foglyokat megtizedelő spanyolnátha járványt…

– Lehet valami negatívuma a nyelvre vonatkozóan ezeknek a hirtelen beszivárgó szavaknak és kifejezéseknek?

– Ez a 400 szavas szókincs nem a magyar nyelv szépségéről és választékosságáról vall. Tele van részben eltorzított angol kifejezésekkel, erőszakolt szóalkotásokkal, és a téma sem éppen fölemelő. Érdekességnek, korjellemzőnek jó.

– Mit lehet tenni az „erőszakolt szóalkotások” ellen?

– Nekem részben az a feladatom, hogy figyeljem és ügyeljem a mai magyar nyelvi jelenségeket. Az első a megfigyelés, a leírás. Ez részben az utókornak is szól. Csak megemlítem, hogy az 1980-as évek elején, egyetemista koromban óriási anyagot gyűjtöttem össze a korszak falfirkáiból. Ezek ma megkerülhetetlen kordokumentumok. A megfigyelés, leírás után következik az elemzés, és csak a legvégén a tanács. Gondolom, hogy most erre is szükség van, a téma kapcsán annyit mondhatok: jó lenne túllépni rajta, és figyeljünk egy kicsit jobban oda az egymást összekötő szavakra, a választékos kifejezésekre – mert a többi magától jön, de a szebbért, jobbért, választékosabbért meg kell küzdeni. Ez pedig emberlétünk alapja.