Vészfékezés okozhatta a szokatlan esetet

A szerelvény utasai a nyílt pályán vártak a mozdony visszatérésére. Fotó: adevarul.ro
A szerelvény utasai a nyílt pályán vártak a mozdony visszatérésére. Fotó: adevarul.ro
A hír igaz, de nem pont úgy, ahogyan a média nagyrésze tálalta. Szakértőnk szerint nem “cserben hagyták” az utasokat az elszabadult mozdony vezetői, hanem éppen hogy szabályosan jártak el.

A nyári “uborkaszezonban” futótűzként járta be a világot a hír, mely összefoglalva a következő: hétfőről keddre virradóra az Olt megyei Radomireşti térségében a Temesvár – Bukarest gyorsvonaton a vagonok és a mozdonyok közötti kapcsolat hirtelen megszakadt, a két mozdony pedig folytatta útját, miközben a nyolc vasúti kocsi a síneken vesztegelt. A szerelvényen mintegy háromszázan várták több mint egy órán át, hogy a mozdonyok visszatérjenek értük. Mindez “természetesen” elsősorban élcelődést váltott ki, nem csak a médiában (főként a bulvárban jeleskedők között), de az “internet népe” körében is, mondván: ez is csak nálunk eshet meg. Nem vitatjuk, hogy a romániai viszonyok erőteljes kívánnivalókat hagynak maguk után, például a vasúti közlekedésben is, ám a sztori már első olvasatban is – ahogyan mondani szokás – több sebből vérzik, még egy laikus számára is. Például: hogy nem veszi észre a mozdonyvezető, hogy elmaradtak a masina mögül a vagonok? Műszerek ezt nem jelzik? Hogy lehet, hogy a vagonokból nem telefonált valaki, konkrétan a jegykezelő a mozdonyvezető(k)nek, hogy gikszer van? Mindezekre választ egy szakértőtől kértünk.

Eltört kapocs

Bíró Károly kereken 30 évig volt mozdonyvezető (már bemutattuk őt olvasóinknak korábban), így joggal nevezhetjük szakértőnek, és hihetünk szavainak, amikor kijelenti: a történtek nem úgy estek meg, ahogyan azt “a nyári bulvár” tálalta. Szavait alá is támasztotta azzal, miszerint ő akár percről perce is le tudná modellezni, hogy mi történt. Összefoglalva: a nyílt vágányon haladó szerelvényt (mint minden szerelvényt), vagyis a mozdonyt a vagonokkal, illetve a vagonokat egymás között egy “kapocs” és légfék-vezetékek kötik össze. Ha letörik a “kapocs csőre”, elszakadnak a légvezetékek, a vonat azonnal megáll, mármint a vagonok, a mozdony meg “elszabadul”. Az érmihályfalvi nyugdíjas mozdonyvezető szerint kollégái a lehető legszabályosabban jártak el, maga sem tett volna másként, amikor elmentek segítséget kérni, illetve megoldani a helyzetet. Szerencsésnek mondható, hogy két mozdony volt a szerelvény előtt, így a legközelebbi állomáson, ahol arra lehetőség volt, mintegy helyet cseréltek, a sérült helyett az ép alkatrészű mozdony került a vagonok felől, hogy folytathassák az utat.

Két mozdony

Mi vezethetett annak a bizonyos “kapocsnak” a töréséhez? Vagy már volt rajta egy repedés, ami pont most okozott törést, vagy valaki meghúzta a vészféket (szem-, pontosabban fültanúk szerint erre utaló hangokat hallottak) és a hirtelen nagy terhelés volt az ok. Normál körülmények között a kapcsok akár 50 – 60 tehervagont is elbírnak, mondta a szakértő. Miért volt két mozdony? Az egyik valószínűleg úgynevezett “csatlós” volt, vagyis azért kapcsolták a szerelvényhez, mert máshol volt szükség rá, és így utaztatták, ebben az esetben jó is, hogy ott volt. Bíró Károly szerint az is kizárt, hogy a hátramaradt vagonokban ne tudták volna, mi történt. Az utasok informálása nem a mozdonyvezető dolga, ám a vonatfőnök (jegykezelő) egészen biztosan tudta, mi történik.

Rencz Csaba