Veszélyesek a Sebes-Körös-szoros turistaútjai

A Zichy-barlang előtti menedékháznál még látszik az összes turistajelzés. Az útvonalakon már nincs ez mindig így
A Zichy-barlang előtti menedékháznál még látszik az összes turistajelzés. Az útvonalakon már nincs ez mindig így
Amatőr túrázók pusztán internetről vett információk alapján ne vágjanak neki a Sebes-Körös-szorosban lévő turistautaknak, mert azok nincsenek megfelelően karban tartva, ezért veszélyesek! Mindenképpen vegyék igénybe turistavezető szolgáltatását.

 

A Bihar Megyei Hegyi és Barlangi Mentőszolgálat hivatalos honlapján a Zichy-barlang és Vársonkolyos közötti, piros háromszög jelzésű turistaútvonal ösvényének az állapota jó, a jelzés állapota kiváló, a túra nehézségi foka könnyű, nem igényel speciális felszerelést. Ezt az információt veszik át egyébként más turisztikai honlapok is, így a gyanútlan turista, aki elmegy a helyszínre, mint tette azt jelen sorok írója is, kellemetlen meglepetésként tapasztalja meg azt, hogy a turistaösvény nincs karban tartva, ezért egy adott pillanatban az ösvény egész egyszerűen eltűnik szem elől, mint ahogy egyes turistajelzések sem látszanak a lenövő lombok, levelek miatt. Ilyen körülmények között a turista már csak megérzéseire hagyatkozva halad a rengetegben, vagy szerencséjére összeakad egy tapasztalt túravezetővel Coancă László személyében, aki kivezesse őt az erdőből. A turistavezetőtől megtudtuk azt, hogy nemcsak ezzel az egy útvonallal van baj, elmondása szerint ugyanis a Sebes-Körös szorosban lévő kilenc turistaútból nyolc nem járható. Mint mondta – és egyes esetekben tapasztalataink is ezt igazolták – nagyon elhanyagolt, esős időben kifejezetten veszélyes turistaösvény szakaszok vannak a Sebes-Körös szorosban, de ezekre senki nem figyelmeztet. A túravezető közölte: veszélyes a Püspök szikla kilátója és a Devencek 3. barlangja, illetve a Devencek sziklakapuja és a Devencek 1. barlangja közötti szakasz (a kék csík és a piros pötty jelzésű turistautak), a Délkeleti kilátó és a Sebes-Körös közötti szakasz (piros háromszög és piros pötty jelzésű útvonalak), a Csonka szikla fölötti ösvény (dupla piros pötty), a podirai alsó kilátó és a révi focipálya közötti rész (kék pötty), a Kaptár szikla kereszt kilátója és a Kaptár szikla tava közötti szakasz (kék pötty), a Vörös barlang és a Rév-Barlang vasútmegálló közötti szakasz (sárga pötty), a Zichy kastély és a Szelek barlangja közötti rész (kék háromszög), valamint a Cseplős kilátó és az Ökrök patakjának alsó, remetelórévi sziklája (piros pötty).

file71c1aqsa7tf17s4l8aoo

Régen volt

„Régen takarítottuk ezeket az ösvényeket lapáttal, kapával. Amikor ezeket az útvonalakat csinálta Czárán Gyula a múlt század elején, akkor ott lépcsők voltak, amelyeket beleástak a sziklákba is. Ezeket az ösvényeket mindig ki kellene takarítani a szezon elején” – fogalmazott Coancă László, de mivel itt senki nem végez karbantartó munkálatot, így nem csoda, ha a természet visszaveszi azt, ami az övé: a fű benövi az ösvényeket, melyek egy része leomlik, a bokrok takarják a szem elől az utat, az útjelzéseket. Egyébként a „Kiváló útjelzések” leírás is hagy kívánni valót maga után, hiszen azt tapasztaltuk, hogy hiányoznak az útvonalakról az irányjelző oszlopok olyan helyeken, ahol pedig ezekre szükség lenne, mint például a Kis és a Nagy Püspökréten, itt ugyanis ezek hiányában a turista körbe kell járja az egész tisztást, míg ráakad a fára festett útvonaljelző jelre.

Nincs gazdája

Az áldatlan állapotok oka az, hogy a turistaösvényeknek nincs gazdájuk. Ezt mondta lapunknak mind Pintér István, a Bihar megyei Hegyi és Barlangi Mentőszolgálat vezetője, mind pedig Delorean Gyula, Bihar megye alprefektusa. Előbbi kifejtette: „tavasz óta, mióta újrakezdődött a turistaszezon, felvettük a kapcsolatot a prefektúrával, az összes környezetvédelmi szervezettel. A gond az, hogy a turistaútvonalaknak nincs adminisztrátoruk. Mi annyit tudunk tenni, hogy amikor jön egy-egy bejelentés, akkor javítgatunk rajta valamit. A törvény azt mondja, hogy mi koordináljuk és felügyeljük a munkálatokat, csak éppen nincs kit felügyelni, mert sem az önkormányzatok, sem a természetvédelmi területek gondozói nem vállalják magukra magukat az útvonalakat. Mi ezzel kapcsolatban megkereséssel fordultunk a Turisztikai Minisztériumhoz és a Környezetvédelmi Minisztériumhoz is.” Pintér István elárulta: a Környezetvédelmi Minisztériumtól azt a választ kapták, hogy a törvény meghatározza azt, hogy a turistaútvonalakat milyen színűre kell festeni, csak épp azt nem határozza meg a törvény, hogy mindezeket a munkálatokat ki kell elvégezze. „Mi csak amolyan tűzoltást végzünk: amikor jön egy konkrét bejelentés arról, hogy valamelyik úton bedőlt egy-két fa, vagy ha gallynyírásról van szó, akkor kimegyünk és szabaddá tesszük az ösvényt, de ennél többet nem tudunk tenni. Ahol benőtte a növényzet az ösvényt és ahol bedőltek a fák, az erdészek kellene elvégezzék az eltakarítást, de nem mennek be, minket meg nem engednek be. Ez egy abszolút patthelyzet” – mondja.

file71c1aoeowb8mz06mlxu

Jogi helyzet

Delorean Gyula úgy fogalmazott, hogy a turistaösvények jelenleg a senki földjén vannak, azaz nem tudni, hogy jog szerint ki kezeli, illetve hogy ki felel ezekért az utakért. „Tudomásom szerint folyamatosan dolgoznak évek óta a Környezetvédelmi Minisztériumban ezen” – mondja az alprefektus, aki szerint az lenne a kézenfekvő megoldás, ha ezeket a turistautakat a polgármesteri hivatalok kezelésébe adnák át. „De sajnos erről még nincs döntés, így jelenleg a helyzet az, hogy a hegyi mentő szolgálat tesz ezt-azt, amikor tud” – mondta, majd kiemelte: bárki is a kezelője ezeknek a turistaösvényeknek, de a hegyi mentőszolgálat feladata és felelőssége az, hogy ezekről a turistaútvonalakról pontos tájékoztatást nyújtson. Meg is kérdeztük Pintér Istvánt, hogy miért tekinthető könnyű turistaútnak egy olyan meredek út, amelyen nagyon nagy szintkülönbségek és meredek, csúszós szakaszok vannak. Erre válaszolva Pintér István elmondta: az útvonalak nehézségi fokát a törvény az út hosszúsága és szintkülönbsége, illetve az alapján állapítja meg, hogy van-e rajtuk technikai szerelés, vagyis láncok, kábelek. Pintér István elismerte, hogy ez egy meglehetősen leegyszerűsített kritériumrendszer, hiszen lehetnek rövid turistautakon is nehéz, technikai felkészültséget és komoly erőnlétet igénylő szakaszok is. Mindaddig tehát, amíg megoldódik a turistaútvonalak kezelésének az ügye, azt tanácsoljuk minden, a természetben kikapcsolódni vágyó amatőr túrázónak, hogy – a Sebes-Körös völgyben legalábbis – csak tapasztalt, jó helyismerettel rendelkező túravezető kíséretében vágjanak útnak.

Pap István