Véradás: hol az igazság és kié?

Véradás: hol az igazság és kié?
Oláh Erzsébet, a szatmári Friss Újság olvasója pert nyert a szatmárnémeti véradó központ igazgatónője ellen, aki azt állította, hogy olvasónk szifiliszes. Másfél éves kálváriájáról csak a Szatmári Friss Újságnak és a www.erdon.ro-nak, az Erdélyi Hírportálnak számolt be.

Oláh Erzsébet az újsághoz fordult végső elkeseredésében. A SZFÚ olvasója 26 éve ad rendszeresen vért, éppen ezért döbbent meg, amikor 2006 augusztusában közölték vele, hogy nem lehet többé donor, mert a márciusi vérvizsgálat során – amelyet érdekes módon az eredmény ellenére véradás is követett – kiderült, hogy szifiliszes. Ezt a személyiségi jogok áthágásával, mindenki füle hallatára közölték Oláh Erzsébettel. “Kiabáltak velem, hogy szégyelljem magam, amiért megfertőzöm az embereket” – panaszolta Erzsébet, aki bírósági pert indított a véradó központ igazgatónője, dr. Crisan Diona ellen. Összesen tizenkét vizsgálatot végeztettek el vele a per másfél éves kálváriája alatt. A dokumentumok között van bukaresti szaklabor véleményezése, igazságügyi orvosszakértő aláírásával ellátott eredmény, de számos szatmárnémeti labororvos pecsétjét is megtaláljuk a papírokon. Mindegyik egyértelműen állítja, hogy a vizsgált vértminta negatív szifiliszre. Erzsébetet elküldték a Megyei Sürgősségi Kórház bőr-és nemigyógyászati osztályra is, ahol az orvosok értetlenül álltak az esettel szemben, hiszen, ha az eredmények negatívok, akkor nincsen mit vizsgáljniuk rajta.
Erzsébet elmesélte, hogy a márciusi lapján szerepelt, hogy szifiliszre pozitív lett a teszt eredménye, de az augusztusban – a per beindítása után – az igazgatónő pecsétjével ellátott laborvizsgálati dokumentumon már negatív eredmény áll. Minősíthetetlennek tartja, ahogy vele beszéltek és kioktatták a véradó központban, ezért indított pert az igazgatónő ellen. “Nem a pénzért adok vért. Amikor elkezdtem, a fiaim mellett jól jött az a két szabad nap, amit adtak. Azóta megszoktam, hogy minden lehetséges alkalommal adok vért” – panaszolja Erzsébet.
Januárban a két ügyvéd közös megegyezése után elküldték, hogy adjon vért, de az igazgatónő visszautasította, mondván, hogy “ne akarjon erőszakkal vért adni”. Februárban megkapta a bírósági végzést, amelyben az áll, hogy megnyerte a pert, egészségesnek és véradásra képesnek nyilvánították.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a véradó központ igazgatónőjét, dr. Crisan Dionat, aki elmondta, hogy ismeri az esetet, de továbbra is a törvény szerint cselekszik, ha nem engedélyezi Oláh Erzsébetnek a véradást. A törvény ugyanis kimondja, hogy ha valaki vérében kimutatható valamely véren keresztül terjedő betegség antitestje, akkor háromszor meg kell vizsgálni az eredményt, majd a bukaresti független laboratórium véleményével megerősíteni azt, s csak akkor függeszthető fel véglegesen a véradástól való eltiltás. Emellett pedig el kell küldeniük szakorvoshoz, aki megállapítja, hogy vannak-e az adott betegségnek klinikai tünetei is, vagy egyelőre csak hordozója a betegségnek. “Oláh Erzsébet klinikailag nem mutatja a betegség jeleit, de szerológiailag továbbra is “beteg”, vagyis nem alkalmas véradónak” – szögezte le a doktornő.
Tizenkét vizsgálat támasztja alá azt a bírósági döntést, amely értelmében Oláh Erzsébet továbbra is alkalmas véradónak. Ehhez igazságügyi orvosszakértő véleményezésére is szükség volt. Akkor most hol az igazság? Oláh Erzsébet valóban fertőzéshordozó és a laboratóriumok tévedtek vagy a véradó központ igazgatónője ragaszkodik csak a maga igazához?
A másfél éves per kötségei, amelyet Oláh Erzsébet fizetett ki, miközben azt bizonygatta ország-világnak, hogy ő egészséges:
Perköltség 300 lej, okmánybélyegek 160 lej, vizsgálatok 1200 lej
Vérközpont
A szatmárnémeti véradó központnál 2007-ben több mint 9300-an jelentkeztek önkéntes véradónak; a jelentkezők kétharmada férfi; Szatmár megyében tavasszal és ősszel, amikor a mezőgazdasági munkálatok tartanak, mindig kevesebb a véradók száma; a legtöbben 30 és 50 év közöttiek; növekvőben van a 30 év alatti véradók száma megyénkben; a nagyobb romániai városok és az egyetemi központok után Szatmár megye az egyik legnagyobb véradó, sokszor előfordul, hogy más megyéknek adnak vért; egészséges emberek 72 naponta adhatnak vért a jelenleg érvényben lévő törvények szerint, de ha valakinek olyan vércsoportja van, amely ritka, akkor azt egyedi esetekben 60 naponta is behívhatják vért adni; egy véradás alkalmával 450 ml vért vesznek le; tilos vért adni influenza elleni oltás és megbetegedés után minimum két hétig.