Végre van némi látnivaló a várban

Végre van némi látnivaló a várban
Látványos módon oldották meg, hogy a nagyváradi várban belülről rá lehessen látni a véletlenül megtalált Kis Szűz Mária templom romjaira. Emellett más érdekességek is vannak a megnyílt állandó kiállításon.

Bentről, felülről látható a várban az, ami alatta van: a fejedelmi palota lényegében ráépült az egykori Kis Szűz Mária templomra – ez utóbbi maradványait feltárták alatta, és immár látogatható. A megnyitón örömét fejezte ki emiatt többek között Angela Lupșea, a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum igazgatója és Pásztor Sándor, a Megyei Tanács elnöke is, lapunknak pedig a tárlat egyik kurátora, Mihálka Nándor, a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum régész-muzeológusa mondta el, mi is a lényeg.

Tervek

„A Kis Szűz Mária templom feltárását bemutató, most megnyitott állandó tárlaton emellett a fő téma mellett  helyet kapott a palotatörténeti rész is, illetve természetesen a leletanyag.  Az ásatások jó lenne, ha folytatódnának, vagy idén, vagy jövőre, vagy amikor lesz rá pénz. De leginkább ez utóbbi. Hiszen magának  a templomnak csak a szentélye található bent, a palota alatt, a hajója kint folytatódik, a külső udvaron, a pékség felé. Az a koncepciónk, hogy adjuk meg a látogatónak, ami jár neki, de a tudománynak is azt, ami neki jár. Sőt, be lehetne vonni a turistát is abba, hogy az útvonala átvigyen a régészeti ásatás helyszínén, már ha az folytatódna. Ez persze mind pénzkérdés. Hosszútávon az lenne a lényeg, hogy feldolgozzuk azt az utóbbi tíz évben felgyűlt leletanyagot, ami a restaulrálás, a várfelújítás során előkerült. Mindegyik leletanyagból csinálnánk egy-egy kiállítást, azért, hogy mindig tudjunk valami újat mutatni, a váradiaknak is, de a hozzánk érkező turistáknak is” – mondta el kérdéseinkre.

Dióhéjban

A feltárt Kis Szűz Mária templom történetéről is kérdeztük. „Ez a 11. század második felében épült, a tatárjáráskor lerombolták, majd az itteniek újjáépítették. A 14. század első felében átépítették korai gótikus stílusúvá, valószínűleg akkor, amikor a Kis Szűz Mária Társas Káptalan megalakult. Ez a későbbi esztergomi érseknek, Tegeldi Csanádnak az érdeme, és egészen 1557-ig a káptalan birtokában van a templom. Aztán amikor a protestánsok, illetve az erdélyi fejedelemség elfoglalja a várat, akkor sajnos elveszíti az egyházi jellegét, és átalakítják melléképületté, amely a püspöki palotát szolgálta ki. Hogy istálló, vagy műhely volt, vagy más, azt már a következő feltárások fogják kideríteni. Nekünk az a lényeg, hogy véletlenszerűen sikerült ezt az épületet megtalálni, szerencsére a feltárása megtörtént, és így megmutathatjuk a közönségnek. Ez egy kis szelete a váradi történelmi örökségnek” – foglalta össze. Hogy mikor folytatódhatnak a feltárások? Nos, szerinte „a közeljövőben nem, de valamikor a jövőben igen”. Pénzt az önkormányzatnak kellene rá adnia, illetve pályázatból is jöhet. A valószínűbb a pályázati forrás.

Emlékek

Mint már jeleztük, a most nyílt kiállításon az épület maradványai mellet láthatóak a különböző korok agyagedényei, kályhacsempéi, pénzérméi és a templomhoz köthető tárgyi emlékek, kőfaragványok, freskótöredékek és padlótéglák. A kiállítás a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum földszintjén (Fejedelmi Palota, dél-nyugati szárny) látogatható.

Szeghalmi Örs