Végletes álláspontok, kiélezett helyzet

Végletes álláspontok, kiélezett helyzet
Nagyvárad – Romsics Ignác magyarországi történész, akadémikus volt a Partiumi Keresztény Egyetem vendége. Újonnan megjelent könyve kapcsán a történelem egyes vitatott aspektusairól fejtette ki véleményét.

 

Györbiró András, a Partiumi Keresztény Egyetemen megalakult Janus Pannonius Szakkollégium gazdasági és társadalomtudományi műhelyének vezetője mutatta be csütörtök délelőtt a Széchényi-díjas magyar történész nemrég napvilágot látott, Magyar sorsfordulók 1920-1989 című kötetét, melyet a beszélgetés végén 30 lejért vásárolhattak meg a jelenlévők. A történész korábban megjelent, Történelem. Történetírás. Hagyományok című kötetét is meg lehetett vásárolni, valamint a Rubikon tudományos folyóirat legújabb számát.

Kiegészült a gyűjtemény

Még a tulajdonképpeni beszélgetés megkezdése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az egyetem Bartók termében megjelentek egy részének már nem jutott ülőhely, így a társaság rövidesen átvonult a díszterembe, s ott folytatódott a meghirdetett program. A kollégium vezetőjének első kérdése arra vonatkozott: mi újat nyújt a kötet, illetve milyen szempontok szerint válogatta össze azokat a történelmi momentumokat, melyekről említést tett. Romsics Ignác elmondta: 2010-ben, a Trianon évforduló kapcsán kérték fel, hogy hosszabb értelmező cikket írjon a Trianonról, két hónappal később pedig, a II. Bécsi döntés évfordulója kapcsán írt hosszabb cikket, ezt követően pedig egyéb történelmi eseményekről is. Amikor felkereste az Osiris kiadót ezek megjelentetése céljából, a kiadó igazgatója azt tanácsolta: egészítse ki az anyagot a XX. század második felének fontos momentumaival. Így derült ki, hogy a rendszerváltásról, 56-ról, 49-ről is vannak megírt tanulmányai, így kiegészült a megjelenésre szánt gyűjtemény. Egyébként a magyarázat arra, hogy miért maradtak ki az 1944 s 1945 évek fontos történései – emiatt sok kritika érte – , az, hogy „nem volt a fiókomban ilyen szöveg”, mondta az író, aki legújabb kötetét első sorban nem a XX. sz. történelmével foglalkozó történészeknek, hanem diákoknak, egyéb értelmiségieknek ajánlja.

Szélsőséges nézetek

Györbiró András következő kérdése arra vonatkozott: mi lehet az oka annak, hogy az 1919-ben megalakult Tanácsköztársaságban a zsidó származásúak többségben voltak. A történész szerint többféle magyarázat van, az egyik például az, hogy a zsidóság az összlakosságnak mintegy 5%-át tette ki ugyan, de az értelmiségen belül sokkal nagyobb arányban volt jelen, a jogi, illetve orvosi egyetemeken például több mint 50%-ban. Egy másik magyarázat az, hogy a magyarországi zsidók társadalomtörténetileg is inkább a baloldali, szociáldemokrata irányzatok felé húztak, nem a konzervatív katolikus irányzatok felé.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy külön lehet-e választani Horthy Miklósnak az ország stabilizációja irányába tett lépéseit a 43-ban, illetve 44-ben elkövetett nyilvánvaló hibáktól, amelyek emberáldozatokat követeltek. Romsics Ignác elmondta: a 40-es, 50-es években terjedt el az a nézet, mely szerint a Horthy-korszak fasiszta diktatúra volt – ami azért is „vicces”, mert többpártrendszer, illetve sokszínű, pluralista sajtó jellemezte (megjelenhetett például a szociáldemokrata irányzatú Népszava is). A 70-es 80-as években már elfogadták, hogy korlátozott parlamenti rendszer volt – azaz nem demokrácia, de nem is diktatúra – az utóbbi időben viszont ismét polarizálódik az ezzel kapcsolatos vélemény. Egyesek szerint a Horthy-korszak demokrácia volt kisebb problémákkal, ami viszont egy idealizált kép, ugyanis „urambátyám” világ volt és nagy agrárszegénység, mások pedig az 50-es évek teóriájához tértek vissza, amely szerint fasizmus volt. A történész szerint ennek a magyarázata Magyarország jelenlegi politikai helyzetében keresendő: az Orbán-kormány centralizálási törekvését bizonyos körök diktatúrának neveznek, továbbá egyféle antiszemitizmus is teret kezd nyerni, egyesek szobrot emelnek Horthy Miklósnak, újra akarják temetni Nyírő Józsefet – s ez a magyar bal-liberális értelmiséget rendkívüli mértékben frusztrálja. A történész konklúziója az, hogy ebben a kiélezett helyzetben a szakszerű, multiperspektivikus, árnyoldalakat is szemléltető nézetek egyre kevésbé elfogadottak. „Az a fajta józanság és komplex látásmód, amelyre szükség lenne, nem jut felszínre” – fejtette ki Romsics Ignác, aki szerint a magyarországi politikai táborok nem a szerint szerveződnek meg, hogy hogyan gondolkodnak Magyarország jövőjéről, a jelenlegi gazdaságról, hanem hogy ki mit gondol például Horthy Miklósról, vagy Kádár Jánosról.

A későbbiekben egyéb kérdésekre is válaszolt a történész, majd dedikálta köteteit.

Neumann Andrea