Végeztek a nagyszalontai Csonkatorony kiállítási tárgyainak restaurációjával

Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János portréja a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018. február 20-án. MTI Fotó: Mónus Márton
Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János portréja a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018. február 20-án. MTI Fotó: Mónus Márton
Végeztek a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szakemberei a nagyszalontai Csonkatoronyban működő Arany János Emlékmúzeum Budapestre szállított kiállítási tárgyainak restaurálásával.

Az Arany János személyes hagyatékának egy részét őrző nagyszalontai Csonkatorony felújítása október végén kezdődött az Arany János-emlékév keretében. A renoválással egy időben megújul a legendás épületben található Arany János Emlékmúzeum több mint négy évtizede létrehozott állandó tárlata is, amelynek kiállítási tárgyai nagyobb részt restaurációra szorultak.
A Budapesten restaurált 25 tárgy között bútorok és személyes használati tárgyak találhatóak, valamint Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János portréja. A bútorok és használati tárgyak valaha egy szoba berendezését alkották, eredetileg a költőnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában berendezett lakásából származnak, és Arany László végakaratából kerültek Nagyszalontára – mondta az MTI-nek E. Csorba Csilla művészettörténész kedden a múzeumban, ahol szűk körben mutatták be a frissen restaurált tárgyakat Nagyszalontára visszaszállításuk előtt.
Hozzáfűzte: 1956 óta nem járt Budapesten a gazdag tárgyegyüttes, amelyből kiemelkedik Arany Jánosnak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztala; két barna mintás, ripszbevonatú fotelje, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztala; Kányádi Sándor által is megénekelt kalapja; valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője.
Szintén a PIM szakemberei restaurálták a költő nádazott székeit, piperetárgyakkal felszerelt éjjeliszekrényét, mosdószekrényét, bőrtárcáját és hímzett írómappáját is.
Arany János még nem volt 40 éves, amikor Nagyszalonta városa portrét rendelt róla a kor egyik legkiemelkedőbb magyar festőjétől, Barabás Miklóstól. A költő négyszer ült modellt a festőnek, a kész alkotást pedig, miután a magyar fővárosban is bemutatták, a nagyszalontai városházán helyezték el, abban a térben, ahol korábban Arany János jegyzőként dolgozott – mutatott rá E. Csorba Csilla.
Hangsúlyozta: bár sokáig azt gondolták, hogy szovjet katonák rongálták meg a festményt, valójában még a költő életében egy férfi karddal támadt a a városházán a portréra, nagyméretű hasadást okozva a vásznon. A sérülést most először sikerült úgy javítani, hogy alig észrevehető az életnagyságú festményen.
Az Arany János Emlékmúzeum kiállítási tárgyainak egy részét, a hálószoba-berendezést, így Arany János ágyát, könyves- és ruhásszekrényét Nagyváradon helyi szakemberek restaurálják. A Budapestre hozott tárgyakon Csala Ildikó, Mátyás Eszter, Fritz Antal, Sipőcz Zoltán, Lencz Balázs és Mijátovics Zorka restaurátor dolgozott.
A Csonkatorony felújításának első szakaszában új, tűzbiztos fémszekrényekkel is felszerelt raktárhelyiséget alakítottak ki az emlékmúzeum kiállítási tárgyai számára az épület mellett álló Arany Palotában, amelyet az 1920-as években bérházként építettek, és ma a nagyszalontai városi könyvtárnak ad helyet.
A teljes körű festés mellett korszerűsítik a Csonkattorony elektromos rendszerét és fűtést telepítenek, így a korábban fűtetlen épület télen is látogatható lesz. Korszerűsítik az emlékmúzeum infrastruktúráját, valamint az épületegyüttes udvara is megszépül.
A megújult Csonkatorony és az új, interaktív állandó kiállítás a tervek szerint március közepén nyílik meg. A felújítást, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítás létrehozását teljes egészében az Arany János-emlékbizottság finanszírozza, csaknem 160 millió forintból.

(MTI)