Véget ért az EU csúcs – felülvizsgált bővítési stratégiával

Az EU tagállamok új bővítési stratégiát fogadtak el annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán országoknak is fenntarthassák az EU tagság perspektíváját, ez azonban ne menjen az unió szorosabb integrációjának rovására. A pénteken véget ért két napos brüsszeli tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy a román és bolgár csatlakozást követően (2007. január 1) addig nem lehet újabb bővítés, amíg nem reformálják meg az uniós intézményeket.

Mindazonáltal a reform főbb kérdéseit nyitva hagyta a csúcs. Ugyan a legtöbb kormány leszögezte, hogy mindent meg kell tenni az EU alkotmányának elfogadása érdekében – amely foglalkozik a reformokkal is – ám az alkotmányozás folyamata ma az EU legkényesebb problémája, hiszen két országban (Hollandia, Franciaország) is leszavazta a lakosság. Érthetően, amíg nem tisztázódik az alkotmány sorsa, addig nincs értelme annak sem, hogy külön foglalkozzanak az intézményi reformokkal, mint például a döntési mechanizmussal, a tagországok vétójogának korlátozásával, a tagállamok szavazati súlyának újraértékelésével vagy akár az Európai Bizottság összetételével.
A brüsszeli csúcsról mégis mindenki elégedetten távozhat. Azok is, akik szívesebben léptek a bővítés fékére, és azok is – közéjük tartozik Magyarország – amelyek biztosítva akarták látni a Nyugat-Balkán uniós perspektíváját. A csúcstalálkozó aláhúzta, hogy a jövőben minden korábbinál alaposabban vizsgálják a tagjelöltek felkészültségét, amiből egyszersmind az is kiderül, hogy az utolsó bővítési folyamathoz hasonló, több ország egyidejű felvétele nem valószínű.
Hasonlóan egyik tagjelölt sem számíthat arra, hogy korán felvételi időpontot kapna, erre legfeljebb a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában számíthat. Mindazonáltal Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő szerint Horvátország például az évtized végén felvételt nyerhet.