Várostrom és kollektívizálás

Várostrom és kollektívizálás
Nagyvárad- Csütörtökön az Ady Endre Középiskolában mutatták be V. Szilágyi István kötetét, mely egy kisregényt és egy drámát tartalmaz. Közreműködtek a partiumi magyar nyugdíjasegyesület tagjai.

 

 

A földön vagyunk című kisregény abba a korszakba kalauzolja olvasóit, amikor szovjet típusú kollektív gazdaságokba kényszerítették a falusi embereket. Életre kelnek egy falu jellegzetes alakjai, hogy miként élték meg az akkori eseményeket az adott társadalmi körülmények között. Természetesen, mint minden regény, ez is felvonultat fiktív hősöket, és olyan történeteket mesél el, melyek valahol, valamikor megtörténhettek, vagy talán meg is történtek. Nem a teljesség igényével íródott, de van benne történelem, politika, néprajz, irodalom és lélektan, „egy szelete az 1950-től 1990-ig terjedő korszaknak”. A Várad ostroma című dráma a hős várvédőknek állít emléket, a török ostromkor. A történet 1658-ban kezdődik, amikor Köprülü Mehmed török nagyvezír, miután felégette Gyulafehérvárt, s feldúlta az országot, Várad ellen indult, de Gaudi Endre darabontjai és huszárjai elűzték a feldúlt város falai alól. A katonák a sikeres hadművelet után visszatértek a várba, és megünnepelték győzelműket…

A megjelenteket Szilágyi Magdolna ny. tanárnő köszöntötte, majd a szerzőt Tuduka Oszkár zenekritikus, ny. tanár méltatta, aki a hatvanas években irodalmat oktatott V. Szilágyi Istvánnak az esti tagozaton. Kiemelte egykori tanítványa íráskészségét és tehetségét, mint fogalmazott, bátor cikkei már akkor felkeltették az érdeklődését, amikor a Fáklyában és egyéb magyar napilapokban közölte gondolatait. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az esti tagozaton számos olyan diák végezte tanulmányát, akik később szép karriert futottak be. A kisregényről elhangzott, hogy hiánypótló, a dráma pedig az érzelmekre összpontosítva szintén egy történelmi eseményt dolgoz fel.

 

Szenvedő alany

 

Szilágyi István elmondta: nem a történelmi látásmódra helyezte a hangsúlyt, hanem inkább olyan embereket szeretett volna bemutatni, akik a kollektívizálás idején éltek, a szokásaikat és a gondolkodásmódjukat, illetve néprajzi leírásokat is tartalmaz. Úgy érezte, ezzel adós maradt a kortárs partiumi magyar irodalom, ráadásul gyermekként ő is szenvedő alanya volt a történteknek, hiszen szüleit, nagyszüleit is érintették az intézkedések. A várostrommal kapcsolatban megjegyezte: véleménye szerint az akkori hősök tette napjainkban is időszerű, mivel szintén az identitásunkért küzdünk, a várvédőknek pedig semmivel sincsenek kisebb érdemeik, mint egri társaiknak.

A rendezvényen közreműködött Hajbók Klára, aki részleteket olvasott fel a kötetből, valamint a Partiumi Magyar Nyugdíjasok egyesületének kórusa.

 

Ciucur Losonczi Antonius