Várakozás társas magányban

Várakozás társas magányban
Szabó K. István, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatójának olvasatában viszi színpadra a váradi magyar színtársulat Samuel Beckett Godot-ra várva című klasszikus darabját.

A péntek esti bemutató előadást beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón Szabó K. István, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója hangsúlyozta azt, hogy a közismert, világhírű darab egy sajátos olvasatát valósította meg a váradi társulat, ugyanis Beckett ezt a művét négy férfi, és egy gyermekszereplőre írta, amit Szabó K. István rendező két férfi-nő párra és egy kislány szereplőre „hangszerelt” át. Szabó K. István kiemelte, hogy a Godot-ra várva a múlt század hatvanas éveiben született, és az egzisztencialista gondolkodásmód végét, illetve gy új korszak kezdetét jelezte, és nagyon erőteljesen megjelenik benne a társas magány, illetve a kiszolgáltatottság gondolata és hangulata.

Új olvasat

A darabban Pozzot és Luckyt alakító Szotyori József és Fodor Réka színművészek a sajtótájékoztatón elárulták azt, hogy a próbafolyamat során nem érezték egy percig sem azt, hogy a szerepeket csak férfiak játszhatnák el. „A próbafolyamat után már azt érzem, hogy ezeket a szerepeket két férfi nem is tudná eljátszani” – tette hozzá Fodor Réka. Elhangzott, hogy a Pozzo-Lucky kapcsolat is másként működik így, egy férfi és egy nő alakításában, hiszen az eredetiben fellelhető úr-szolga viszony átértelmeződik, és egy másfajta kiszolgáltatottság jelenik meg a színpadon. Szabó K. István kérdésünkre válaszolva elmondta: azáltal, hogy férfi-nő párokra van áthangszerelve a darab, kézzelfoghatóvá válik a megalázottság, és az archetípusok feloldódnak a figurákban, akik így valóságos személyekké válnak. A rendező hozzátette, hogy a változtatások ellenére megmaradt az eredeti szöveg és az eredeti alaphelyzet, noha a szöveget egy kicsit karcsúsítani kellett annak érdekében, hogy a mű egy felvonásban eljátszható lehessen, annál is inkább, mert „a darab nehezen viselné a szünetet, mert megszakadna a feszültség” – magyarázta.

Váradi nagyságok

A váradiak előadásában Didi és Gogo szerepét (az eredeti szövegben Vladimir és Estragon) Csíky Ibolya és Dobos Imre alakítják. Fodor Réka ennek kapcsán kiemelte: „kiváltságos helyzetben érzem magam, hogy egy színpadon lehetek Csíky Ibolyával és Dobos Imrével.” Mint mondta, az emberek hajlamosak Hollywood felé tekinteni, a nyugati sztárokért rajongani, pedig érdemes lenne jobban odafigyelni a közelünkben élő nagyságokra is. „Fedezzük fel a helyi értékeket, akik legalább annyira tehetségesek, mint a nagy sztárok” – ajánlotta a művésznő. Szotyori József kiemelte, hogy több feldolgozását látta a darabnak, és megfigyelte azt, hogy a Godot-ra várva szövegei nem hatottak olyan hitelesnek fiatal színészek előadásában, mint amilyen hitelesen szólnak a szövegek Csíky Ibolya és Dobos Imre szájából. Erre reagálva Szabó K. István kijelentette: „nem lehet az életről beszélni anélkül, hogy megértenéd”. Arra a kérdésre, hogy néhány szóban hogyan jellemeznék a készülő darabot, Szabó K. István az érzelmes, Szotyori József az izgalmas és megható, míg Fodor Réka a váratlan, a varázslatos és a megható jelzőket emelte ki. A váradiak előadásában a négy említett színművész mellett fellép Lászlóffy Emőke a Gyermek szerepében. Az előadás zenéjét Ovidiu Iloc szerezte, a díszlet-, és jelmeztervező Florina Bellinda Vasilatos volt. A megközelítőleg egy óra és negyven perces darabot pénteken este hét órai kezdettel mutatják be a nagyváradi színház színpadán, ahol a játéktér mellett a nézőtér is helyet kap. A premierre már minden jegy elkelt; a következő előadás március 11-én lesz szintén este hét órai kezdettel, erre az előadásra még kaphatók jegyek.

Pap István