Váradon Csaplár Vilmos, a mesteri címadó

Váradon Csaplár Vilmos, a mesteri címadó
Nagyvárad – Újabb jeles írót látott vendégül Nagyváradon a Törzsasztal. Ezúttal Csaplár Vilmos író, forgatókönyvíró tette tiszteletét a Körös-parti városban november 16-án.

Ismét a Bihar Megyei Könyvtár adott otthont pénteken este a Kőrössi P. József író, könyvkiadó, illetve a megyei könyvtár által szervezett Törzsasztal elnevezésű rendezvénynek, melynek maghívottai jeles, nemzetközi rangnak örvendő magyar, vagy magyar származású írók. A nagyváradi közönség ezúttal Csaplár Vilmos íróval, forgatókönyvíróval ismerkedhetett meg személyesen a könyvtár jó akusztikájú, de talán kissé rideg hangulatot árasztó amfiteátrumában. Bevezetésként a moderátori szerepet is felvállaló Kőrössi hangsúlyozta: bízik abban, hogy a Törzsasztal végre állandó helyszínre talált itt.

A forgatókönyvíró

A beszélgetés kezdetén a moderátor Csaplár Vilmost – aki többek között a Nárcisz és Psziché és a Kutya éji dala című filmek forgatókönyét írta- arról kérdezte, hogyan került kapcsolatba a filmmel, majd a kommunista rendszer visszás állapotaira terelődött a szó. Csaplár elmondta: a kádári rendszerben témakörök szerint osztották be a besúgókat. A besúgói rendszer teljesen behálózta az európai kommunista országokat, ezért is nevezi az író az egykori szocialista tömb, de ma már az EU országait „titkosszolgálati kapitalizmusoknak.”

Veszélyes címek

Csaplárt azok a hősök érdeklik, akik vállalják magukat, tudtuk meg tőle, ennek jegyében születtek meg az író best seller karrierregényei, a Pénzt, de sokat, a Kurva vagyok és a Zsidó vagyok Magyarországon című könyvek, amelyek főhősei valóságos alakok, akikkel az idők során Csaplár kapcsolatba került. A fenti címek is jelzik, hogy Csaplár a mesteri, mondhatni provokatív címadások mestere. Olyannira igaz ez, hogy a Magyarország, te dög című könyve miatt egy éltes hölgy egyszer leköpte egy könyvvásáron.

Irodalmi helyzetjelentés

A magyar irodalom nem tudott beintegrálódni a világirodalomba, még azok az írók is, akiknek most reneszánszuk van (például Márai Sándor) csak gyengébb műveikkel hívták fel magukra a figyelmet, mert a nagy nyelvek a specifikusan magyar alkotásokkal nem tudnak kommunikálni. A magyar költészetnek különösen kevés esélye van betörni a világirodalomba, ebben még a Nobel díj sem segít, hiszen az egy átpolitizált elismeréssé vált, fejtette ki véleményét Csaplár, aki ennek ellenére nem borulátó, hiszen elmondta: Magyarországon a 80-as években nagy magyar irodalmi korszak alakult, ki. A magyar-német kapcsolatok viszonylatában magyar íróknak sikerült komoly nemzetközi elismerést kivívniuk maguknak, mondta Csaplár Vilmos aki végezetül az 1989 december 22-iki, Nagyváradhoz kötődő mulatságos élményneit mesélte el, harsány kacagásra serkentve a közönséget. A beszélgetés végén Kőrössi P. József bejelentette, hogy december 7-én a Noran kiadó jön el a megyei könyvtárba több rangos magyar író társaságában.