Vasárnap délután a nagyváradi evangélikus óvodában mondott égből pottyant meséket Levente Péter és Döbrentey Ildikó.
Levente Péter televíziós és rádiós meséin gyermekek generációi nőttek fel, de ha a tévében ma már sokkal ritkábban is látható, ez nem jelenti azt, hogy Levente Péter elfelejtett volna a gyermekek nyelvén beszélni. Sőt, az evangélikus óvodában megtartott vasárnap délutáni műsora eleven bizonyítéka annak, hogy a kedves mesemondó igazán elemében érzi magát akkor, ha gyerekekkel játszhat, beszélhet, mókázhat. Még az előadás megkezdése előtt az előadóterem bejératánál várta a megérkező gyerekeket és szüleiket, mindegyik lurkóhoz volt egy jó szava, hogy a gyerekek vidáman várják a műsort. Majd öt óra után nem sokkal az Égből pottyant mesék jól ismert betétdalával elkezdődött a közel két órás mese. Ahogy Levente Péter magát jellemezte az óvoda érdeklődő közönsége előtt, neki megadatott az a tehetség, hogy mindennel, mindenhol tud játszani. Ennek tanubizonyságát is adta, amikor a mikrofonállványt kinevezte gémes kútnak, vagy amikor a székkel táncolt, de legnegyszerűbb játékszere mégis saját fantáziája volt, és ebbe a fantáziavilágba bevonta a gyerekeket is, akik örömmel bújtak bele a kiskutyák, a kiscicák, a hős legény, vagy éppen az öreganyó szerepébe. Valóságos kis színi előadás kerekedett az óvoda termének kicsiny színpadán, ahol bár Levente Péter volt az események mozgatója, a főszereplő mégsem ő, hanem a gyerekek voltak, akik számára minden bizonnyal emlékezetes marad a vasárnap délutáni találkozás a mai idők nagy mesemondójával.
Pap István
