Váradi és pesti költők beszélgettek

Váradi és pesti költők beszélgettek
Első alkalommal vettek részt közös rendezvényen a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) tagjai és az Élő Várad projekt résztvevői. A szombati beszélgetés a Holnap Feszt keretében zajlott.

A Darvas-házban megszervezett beszélgetést megelőzően Simon Judit, a Holnap Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Tasnádi-Sáhy Péter költő, a Várad folyóirat szerkesztője mondta el: második évébe lépett az Élő Várad projekt, melynek során „nagyváradi irodalmárok önszervezőleg kortárs kultúrát próbálnak létrehozni”, s úgy gondolták, szeretnének nyitni, másokkal is barátkozni – ebben pedig a FISZ remek partnernek bizonyult. Az újonnan létrejött kapcsolat célja, hogy minél többet megtudjanak egymásról, költészetről, önszerveződésről, az író-költő létről – egyúttal köszönetet is mondott a Bethlen Gábor alapnak a támogatásért.

Témák

A későbbiekben bemutatkoztak a beszélgetés résztvevői: Tasnádi-Sáhy Péter, Szőllőssy Balázs költő, a FISZ elnökségi tagja, akinek hamarosan megjelenik a második verseskötete, Hyross Ferenc költő, a FISZ tagja, akinek tavaly jelent meg első kötete, továbbá Bíró Árpád, a Szigligeti Színház kommunikációs felelőse, aki, mint elmondta, csütörtöktől a Babeş-Bolyai Egyetem doktorandusza, színház- és bábszínháztörténettel foglalkozik, ha pedig ír, főleg a szöveg performativitása érdekli.  A beszélgetés során a résztvevők egyebek mellett azt boncolgatták: mi az irodalom valójában, olyan körülmények között, amikor – amint Tasnádi-Sáhy Péter megfogalmazta, bármelyik blog nyilvánosságra jut, amikor számtalan csatorna létezik és mégis nehéz hallatszani. Szőllőssy Balázs kifejtette: nem tartja termékenynek a definíciókat, annál inkább azt, hogy beszéljenek róla. „hogy mi válik kánonná, az baromira nem érdekes” – mondta. Hyross Ferenc szerint az irodalom első sorban kreativitás, a vers például kicsit több a szublimálásnál, s attól, hogy valaki saját belső dolgait „írja ki”, még nem válik költővé. Másrészt: sokan abba a hibába esnek, hogy „jó” verset próbálnak írni, pedig ennél sokkal fontosabb bátran írni, „ez nem feltétlenül lesz jó, hanem érdekes, és ez sokkal fontosabb. Egyúttal „elborultan is lehet írni” – hangzott el. Bíró Árpád szerint folyamatosan azon ügyködünk, hogy lebontsuk az irodalomról alkotott elképzeléseiket.

Folytatás

Később szó esett a társadalmi rétegeken belüli elkülönülésről, arról, hogy ki kell használni a diverzitást, s ne csak egy rétegnek szóljon az irodalom, továbbá arról, hogy a személyesen keresztül szóljunk az univerzálisról, s hogy proaktív emberek szükségesek ahhoz, hogy irodalom szülessen – „tökmindegy, hogy ehhez éhezned kell, vagy arisztokrata módon írsz”. A pénzért kapható, leírható identitásról, a személyes és az univerzális kapcsolatáról s beszélgettek, s a témákhoz kapcsolódó saját költeményeiket is felolvasták. Mint elhangzott, az elkövetkezendőkben több közös program is zajlik majd az Élő Várad és a FISZ közreműködésével.

 

Neumann Andrea