Várad történelméről a nemeseknél

Várad történelméről a nemeseknél
Kedd délután a Kanonok soron évadzáró ülését tartotta a nagyváradi székhelyű Nobilitas Egyesület. Dukrét Géza földrajztanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke tartott előadást.

A megjelenteket Fodor József egyesületi elnök köszöntötte, majd Dukrét Géza ny. tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke tartott egy átfogó előadást Nagyvárad történelméről. Miután földrajzi szempontból elhelyezte a világ, illetve Európa térképén, többek közt kifejtette: a jelenkori város történelme a 10. században a várral kezdődik. Neve mutatja, hogy megerősített hely volt (vár), a „-d” kicsinyítő képző arra utal, hogy kisméretű. Építését homály fedi, oklevelek nem említik pontos időpontját. A legrégibb feljegyzés szerint azon a helyen állott, ahol a Hévjó (Pece-patak) a Körösbe ömlött. Folyóvizektől, mocsaraktól körülvett alacsony magaslaton épült, hadászati szempontból kiváló helyen. A hagyományok szerint Szent László itt monostort alapított prépostsággal és társaskáptalant 24 kanonokkal, amelyet uralkodásának második felében, 1083 és 1095 között püspökséggé emelt. Így Várad megalapítását is közvetve Szent László királynak tulajdoníthatjuk. Sírja úgynevezett istenítéletek helye volt, a tüzesvaspróba, a forróvíz-próba stb. alkalmazása által igazságot szolgáltató fórum lett. A középkori László-kultusz kibontakozásához a döntő lépést III. Béla tette meg, aki 1192-ben, pápai jóváhagyással, szentté avatta Lászlót.
1241-ben a tatárok előbb lerombolták a várost, majd a vár falait. A lakosság egy részét lemészárolták, más részét rabságba hurcolták. A tatárfogságból megszökött Rogériusz kanonok, e borzalom történetét, Siralmas énekében, a Carmen Miserabile-ban örökítette meg. Elpusztultak a püspökség és a káptalan összes iratai. Csodával határos módon ránk maradt a Váradi Regestrum 389 pert tartalmazó jegyzőkönyve, az 1208-1233-as évekből. A tatárjárás után a várost és a várat újraépítik. Benépesül a város, újraéled Szent László kultusza. Mind érezhetőbbé válik a nyugati szellem, Itáliában tanult számos kanonok és püspök.

Mohács után

A mohácsi vész (1526) után kihunyt a középkori Várad ragyogása. A nagy fejedelmek, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna idejében ismét felvirágzott a város. Támogatták a református egyházat, kollégiumot létesítettek. 1660-1692 között török uralom volt. A 18. század egyik jellemzője a barokk újjáépítési korszak volt, majd a 19. században Várad a magyar alföld egyik legtekintélyesebb városává fejlődött.
A dualizmus korszaka a tőkés civilizáció kibontakozását, az urbanizáció felgyorsulását, egy pezsgő, minden újra fogékony, viszonylag korszerű település kialakulását jelentette. A 20. század elején a társadalom jelentős átalakuláson ment keresztül. Meghatározó szerepet játszott ebben a polgárosodás, amelynek a gazdasági élet átalakulása és a politikai viszonyok megszilárdulása biztosított kedvező hátteret. Az első világháború kirobbanása gyökeresen megváltoztatta a város életét. Vesztett háború, forradalom, politikai változások, államalakulat-csere, mindezek súlyosan érintették városunk lakóit. A kis magyar világ, illetve a második világháborút követően az 1946-ban megtartott – és mint utólag kiderült meghamisított – választások országos viszonylatban, de Biharban is a kommunisták győzelmét eredményezték.

A régen várt változást 1989 decembere hozta meg, amikor összeomlott a diktatórikus kommunista rendszer. Alapítványok, társaságok, egyesületek alakultak, a civil szervezetek egyre erőteljesebb tevékenységet folytatnak. Mindezek a közösségi élet erősödését szolgálják, hogy a mostani váradiak méltóak lehessenek elődeinkre, akik jó száz éve pezsgő gazdasági, társadalmi és kulturális életet teremtettek, és hagytak az utódaikra. Az már a jelen kor polgárain múlik, hogy folytatni tudják-e elődeink városfejlesztési munkáját, és élni tudnak-e majd a lehetőségekkel.

Ciucur Losonczi Antonius