Várad és Debrecen közösen emlékezik Adyra

Várad és Debrecen közösen emlékezik Adyra
Hétfő délben Szabó József megyemenedzser, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke vezetésével váradi kulturális intézmények vezetői egyeztettek Debrecenben, az ottani önkormányzat és testvérintézmények irányítóival idei Ady-ünnepségekről.

Száz éve hunyt el Ady Endre- ez adta az apropóját az egyeztetésnek, mely az új városházán kezdődött, majd egy különleges helyszínen, az egykori Angol Királynő Szálloda Bunda éttermében folytatódott, ott, ahol a költő szívesen tartózkodott debreceni évei alatt. A sajtótájékoztatón ezt egy, erre az alkalomra a Déri Múzeumból- melynek gyűjteményét 1977 óta gazdagítja- elhozott emléktábla jelezte, mely 1924 és 1942 között az épület homlokzatát díszítette.

Komolay Szabolcs debreceni alpolgármester arról beszélt, hogy Ady Endre a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, és ez megköveteli a széles körű összefogást, egyeztetést. Életműve ugyanis minden tekintetben megkerülhetetlen, hiszen egy olyan alakja a magyar irodalomnak, aki olyan kérdéseket vetett fel, és olyan gondolatokat fogalmazott meg magyarságról, hazaszeretetről, vallásról, szerelemről, melyek a korabeli emberekre mindenféleképpen újdonságként hatottak. Az üzenetei pedig száz év elmúltával sem veszítettek aktualitásukból és fontosságukból. A személyiségével, kijelentéseivel olyan irodalmi, közéleti és politikai viharokat kavart, melyeknek a hullámai a mai napig nem csitultak, elég ha a néhány nappal ezelőtti emlékrendezvényekre, újságcikkekre gondolunk. Hangsúlyozta: az, hogy most Debrecen és Nagyvárad egy asztalnál ül, több okból sem véletlen. Nemcsak az köti össze a két megyeszékhelyt, hogy testvérváros, hanem az is, hogy Ady életében, indulásában ez a két település meghatározó szerepet töltött be. A cívisvárosban volt fiatal joghallgató, és döntött arról, hogy a szülők által neki szánt pályát egyszer és mindenkorra elhagyja, és egy számára sokkal vonzóbb, újságírói, költői utat választ, majd Várad lett számára az a hely, ahol ebben kiteljesedett. A közös ünneplés tehát adódik, ráadásul 2017 nyarán aláírtak az intézmények egy együttműködési szerződést, mely azóta is pontosan azt a célt szolgálja, hogy összehangolják azokat a kulturális rendezvényeket, melyeket a két város tart. „Adyt én egy olyan költőóriásnak tekintem, aki nem megoszt, hanem összekapcsol, még akkor is, ha vannak olyan gondolatai, melyek a mai napig vitákat eredményeznek. Méltóképpen kell tehát megünnepeljük azt, hogy egy ilyen formátumú személyiség ebben a két városban tevékenykedett”- közölte az elöljáró.

A kettős minőségében- vagyis mint megyemenedzser, és az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke- jelen levő Szabó József azt emelte ki, hogy szeretnének minél több embert megszólítani, az Ady-kultuszt méltó módon továbbvinni, hiszen véleménye szerint még mindig van mit tanulnunk Adyról, és sokat tehetünk ezért.

Debrecenben

Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár főigazgatója arról beszélt, hogy ők számos programokkal készülnek. Az egyik, hogy nagy hangsúlyt szeretnének fektetni arra, hogy Adyt milyen kapcsolat fűzte Debrecenhez, a helytörténeti vonulatot óhajtják tehát kidomborítani a megemlékezéseken. Keczán Mariann debreceni helytörténész vezetésével megszervezik „a megemlékezés sétáit”, valamint hívnak helytörténészt Váradról is, aki Ady-kultusz Nagyváradon, A Holnap városában címmel tart majd előadásokat. Bíznak abban is, hogy az elhangzottak arra fogják inspirálni a debrecenieket, hogy Váradra jöjjenek, és megtekintsék a jellegzetes adys helyszíneket. Emellett a Debreceni Költészeti Fesztiválnak és az Ünnepi Könyvhétnek is lesznek olyan elemei, melyek kifejezetten a centenáriumra fókuszálnak. Már tárgyaltak arról, hogy Várad az Ünnepi Könyvhéten hangsúlyozottabban legyen jelen, például a Várad folyóirat, a könyvkiadók, az irodalmi csoportok, és annak módját is keresik, hogy esetleg közös kiadvánnyal emlékezzenek Adyra.

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója azt mondta: próbálnak múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezni középiskolásokat, játékos formában kínálva információkat számukra. Az egyetemistákat művelődési sétákkal szólítják meg, a váradi látogatásokat összekötve színházi előadásokkal is. Talán unikális dolog, hogy a Déri Múzeum felkért egy szerzőt, hogy írjon drámát Adynak egy plátói szerelméről, ha minden igaz, ez októberre elkészül, és mind Debrecenben, mind Váradon lesznek ebből felolvasószínházi előadások. Ady és Én címmel pedig nagyon széles réteget megcélzó előadásorozatot próbálnak szervezni, közéleti személyiségek, egyetemi tanárok, színművészek bevonásával.

Türk László, a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójától megtudtuk, hogy a bejövő évfolyamok tanulóinak minden novemberben érmindszenti kirándulásokat szerveznek hazafelé váradi kitérővel, illetve Ady-hetet is szerveznek akkor, a költő halála napjának évfordulóján pedig budapesti jutalomkirándulásokat a Fiumei Úti Sírkertbe és fővárosi lakásához.

Nagyváradon

Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház menedzsere kifejtette, hogy milyen programsorozatot terveztek erre az évre közösen a stratégiai partnerükkel, a Várad folyóirattal, valamint az Ady Endre Középiskolával. A centenáriumi ünneplést az elmúlt vasárnap, január 27-én kezdték el Nagyváradon. Nagy volt az érdeklődés a programok iránt, ami szerinte szép volt és megható. Örülnének annak, ha a Ki látta Adyt? című előadást más külső helyszínek mellett Debrecenben is valamilyen formában be tudnák mutatni. Tavasztól irodalmi sétákat terveznek, együttműködve a Váraddal az ünnepi számból egy felolvasószínházi estet, illetve Ady egyetlen színpadi művéből, az 1902 szeptemberében ősbemutatott A műhelyben című egyfelvonásos színképből előadást.

Vad Márta, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatónője arról számolt be, hogy hétfőn indították útjára ünnepségsorozatukat annak jegyében, hogy nemcsak a név kötelez, hanem „a lélek is mindig ott van”. A 100 nap-100 vers keretében a honlapon minden nap más-más Ady-verset mutatnak be a diákok saját készítésű videóin keresztül. Az ifjú tehetségeik irodalmi szárnypróbálgatásait egy külön kötetben szeretnék kiadni, melynek anyaga már gyűl. Diákok által felkutatott százéves tárgyakból terveznek kiállítást áprilisban, és egy Nagy versmondást szeretnének összehozni közösen magyarországi és erdélyi, az Ady nevét viselő tanintézményekkel. Novemberben a 16. Partiumi Ady Endre Szavalóversennyel zárnák a sorozatot.

Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője jelezte, hogy Ady-különszámot jelentettek meg a napokban, rövid írásokkal. Ugyanakkor minden hónapban szeretnének valamilyen formában foglalkozni Adyval ebben az évben. A legnagyobb vállalkozásuk, hogy valamikor májusban akarják megjelentetni a Festum Varadinumra és a Debreceni Ünnepi Könyvhétre az első teljes, Ady-életrajzot, Péter I. Zoltán háromkötetes, körülbelöl 1200 oldalas munkáját. A színházzal közös projektjük lenne egy drámaíró verseny, egy hétvégén három szerzőt kérnek majd fel, hogy 24 óra alatt írjanak egy drámát, majd a következő 24 órában egy csapat előkészíti és bemutatja ezt. Hosszú távon foglalkoznak azzal, hogy elkészüljön egy reprezentatív, korszerű román nyelvű fordítása Ady-verseknek. Más érintett városokkal és intézményekkel is együttműködnének emellett.

Ciucur Losonczi Antonius