Várad, épitészetileg gazdag város

Nagyvárad – Volt mit nézni, ezért egy kicsit el is húzódott tegnap a nagyváradi városnéző túra, melyet a helyi önkormányzat és a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány szervezett a Műemlékek Nemzetközi Napja alkalmából.

Péter I. Zoltán, egykori munkatársunk és dr. Ramona Novicov voltal az idegenvezetői a tegnapi városnéző körútnak, melynek keretében az érdeklődők a városházától elindulva meglátogatták a Szent László római katolikus templomot, a görög-katolikus püspökséget, a Szent Miklós görög katolikus katedrálist, a Nagyboldogasszony ortodox katedrálist, a Fekete-Sas palotát, a színházat és az újvárosi kéttornyú református templomot. Bár esetünkben az idegenvezető szó nem egészen helyénvaló, hiszen az eseményen résztvevők zöme nagyváradi magyar polgár volt. A helytörténész és a műtörténész minden helyszínen tudott új információval szolgálni a város és a műemlékek történetét nagyjából már ismerő megjelenteknek: a Szent László templomban például Péter I. Zoltán elárulta, hogy ez a város harmadik római katolikus székesegyháza volt, míg a görög-katolikus püspökségnél a jól sikerült külső felújításban gyönyörködhettek a résztvevők.

Itt Ramona Novicov ecsetelte ifj. Rimanóczy Kálmán építészi zsenijét, aki egy kilakulóflben lévő köztérbe kellett tervezzen egy olyan palotaszerű épületet, mely az egyházi és a világi igényeknek is megfeleljen. Itt hivatalosan is felavatták az épület falára felhelyezett műemléket jelző táblát, mely magyar, angol és román nyelven hirdeti az arra járóknak azt, hogy ki, mikor, kinek a megbízásából építette az ingatlant, illetve a táblán olvasható a palota műemléki besorolása is. Innen a társaság Virgil Bercea görög katolikus püspök kíséretében vonult át a Szent Miklós katedrálishoz, ahol magáról az épületről és a belső falakat díszítő freskókról beszéltek az avatott személyek. A házigazdák beengedték az érdeklődőket az oltárhoz is, de a legnagyobb érdeklődést az a két szentképtartó váltotta ki, amelyet annak idején  Mária Terézia királynő ajándékozott a templomnak. A rendkívül érdekes műtárgyakon felismerhetőek voltak a Habsburg ház szimbólumai, a sas, és a korona. A két fémből készült díszes szentképtartón Mária és Jézus arcképe volt látható, de ha kihajtották a két képet, akkor alatta Mária Terézia és II. József arcképe bukkant elő az alsó fémtáblákra festve. Mint a templom plébnosa elmondta, a két tárgyat hosszú ideig nagyon rossz körülmények között tárolták, ezért felújítást igényelnének, továbbá tartozik a két szentképtartóhoz hat gyertyatartó is, amelyből ma már csak kettő van meg.

Innen az érdeklődők átmentek az átellenben lévő Ortodox katedrálishoz, közkeletű nevén Holdas templomhoz, ahol dr. Ramona Novicov és a templom plébánosa mutatták be az épület sajátosságait. A paps elárulta, hogy a Horea -féle felkelés is hozzájárult ahhoz, hogy az ortodox templom felépülhetett a Habsburg birodalomban, ez magyarázza azt, hogy a templom freskói között Horea arcképe is megtalálható. Ezen a helyszínen is felavatták a műemléket jelző táblát, amelyen szintén román, magyar és angol nyelven találhatók meg a már korábban említett adatok. A következő állomás a Fekete Sas palota volt, ahol Péter I. Zoltán kalauzolta az egybegyűlteket. Eleinte a városházát akarták arra a területre építeni, ahol jelenleg a palota áll, mely térségünkben egyedülálló megoldásként passzázzsal van ellátva. Az egyre fogyatkozó társaság a Fekete-Sas palotából a színházba látogatott, ahol a színpadról nézhették meg, hogy is néz ki az épület. A körút a újvárosi református templomban zárult.

Pap István