Van- e megoldás?

Andor László Kolozsváron Fotó: bzc.ro
Andor László Kolozsváron Fotó: bzc.ro
A jelenkori gazdasági, pénzügyi válság mélyen érintette a szociális dimenziót. Súlyos társadalmi problémákat eredményezett, mint munkanélküliséget, a társadalmi kirekesztettség fokozását. A kormányok, az Európai Unió bizottságai a foglakoztatási politika és a szociális problémák kezelésének kérdéseivel foglalkoztak.

Romániai látogatása során, Andor László, az Európai Bizottság, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa, Bukarestben a romák integrációjával kapcsolatos konferencián vett részt.

Tárgyalt Victor Ponta miniszterelnökkel, a kormány több tagjával. Mint ismeretes, 2011-ben az EU által elfogadott keretstratégia a romák szociális beilleszkedésének támogatására vonatkozott, melynek kidolgozása és alkalmazása az illető állam hatáskörébe tartozik. Ilyen vonatkozású intézkedésekkel a társadalmi különbségeket csökkenteni lehet. Andor László a romák társadalmi beilleszkedését segítő intézkedések hatékonyabb megvalósítására hívta fel a figyelmet. A Szociális Alap forrásainak lehívása lehetőséget teremt a romák munkaerőpiacon történő integrációjának megvalósítására és a képzésükre is.

Kolozsvári látogatása során részt vett a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében tartott hazai és külföldi cégek vezetőivel való találkozáson. Felhívta a figyelmet az EU források hatékonyabb felhasználásának szükségességére.

Az európai alapokból származó források hatékonyabb felhasználása az ország számára rendkívül fontos, mert a különböző régiók közötti különbségeket csökkentheti, az ország fejlesztését eredményezik.

Szerinte meg kell gyorsítani az Uniós alapok lehívását. Románia 2007 óta az EU alapok 15%-t hívta le és használta fel, ami azt jelenti, hogy nem használta ki az Uniós tagsággal járó lehetőségeket.

Az üzletemberekkel való találkozáson Andor László a foglalkoztatás politikára utaló kérdésre válaszolva, elmondta: A magas képzettségű szakembereknek, az orvosoknak külföldre való távozásának kérdését az illető országnak kell megoldania. Ha az állam magasabb, méltányosabb javadalmazást biztosít az orvosoknak, akkor a külföldre való távozásuk tendenciája csökken. Ebben az esetben megtörténhet, hogy az orvosok nem vándorolnak más országokban. Viszont a munkaerő szabad mozgását biztosítani kell.

A Babeş- Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karán találkozott a hallgatókkal. Angol nyelven tartott előadást. „Az európai szociális válság. Van-e megoldás” címmel tartott értekezésében az európai szociális válság megnyilvánulási formáiról és a kiútkeresésről beszélt. Az Egyetem rektora, Ioan Aurel Pop akadémikus az eseményt felvezető beszédében köszöntötte a vendéget, majd elmondta, mennyire fontosnak tartja a fiatalokkal való találkozást, mert az ifjúság nagy kihívások előtt áll. A munkaerőpiacon erős versenyhelyzetben kell helyt állnia. Másrészt ki vannak téve a munkanélküliség veszélyének.

Andor László, előadása során, az EU- ban, 2008 és 2011 közötti időszakban levő munkanélküliség problémájára, a szegénység és a kirekesztettség kérdésére, és az EB által hozott, megoldást eredményező intézkedésekre fókuszált.

A súlyos gazdasági válság a szociális dimenziót jelentős mértékben befolyásolta, mert a munkanélküliség és szegénység növekedését eredményezte. Az Eurostat adatai alapján érzékeltette a munkanélküliség európai dimenzióját. Míg Ausztriában 4, 5%, Luxemburgban 5,1%, Romániában 6,7%, Bulgáriában 12,4%, addig Görögországban 26%, Spanyolországban 26%-os a munkanélküliségi ráta. Mindezek a 2012 évre vonatkozó adatok.

2012-es évben a reálbér értéke csökkent, a szegénység és a kirekesztettség kockázata nagyon sok országban emelkedett. Nagy problémát jelent a fiatalok körében levő munkanélküliség: a 25 év alattiak csoportjában jelentős a munkanélküliség kockázata. Görögországban, Spanyolországban 56%-os, Magyarországon 26%-os a munkanélküliségi ráta.

Az EU- ban a polarizáció erőtejesebb, az Észak és Dél közötti különbség elmélyül. Az Unió perifériáján levő országok súlyos szociális problémákkal küzdenek.

A szociális kérdések megoldása a tagországok hatáskörébe tartozik.

Az Európai Szociális Alapból lehívhatnak forrásokat.

Az előadásában kiemelte, hogy az Európai Bizottság ismerve a helyzetet különböző intézkedéseket foganatosított, melyek az európai szociális helyzetet javíthatják. Ezeket a tagországoknak kell megoldaniuk. 2012-ben az EB által foganatosított intézkedések közé tartoznak: a foglalkoztatási csomag, az ifjúsági foglalkoztatási, másrészt a szociális beruházási csomag meghatározása, melyek munkahely teremtő intézkedésekre, szociális helyzet javítására vonatkoznak.

A foglalkoztatási csomag alkalmazásával hangsúlyt fektetnek a kulcs fontosságú ágazatok lehetőségeinek a kihasználására. A munkaerőpiac dinamikájának helyreállítása érdekében a készségekbe történő befektetésre teszik a hangsúlyt, amely a szükségletek jobb előrejelzése és alakulásuk nyomon követése révén valósul meg. Tehát jobban tudják követni, a kereslet-kínálat alakulását a munkaerőpiacon.

Fontosnak tekintik a munkavállalók szabad mozgásának a biztosítását.

A foglakoztatási csomag az „Európa 2020 stratégiájában” az „Új készségek és munkahelyek menetrendéjébe” illeszkedik bele.

Az ifjúsági foglakoztatási csomagot 2012 végén határozták meg. Létre kell hozni az ifjúsági garanciaprogramot. A tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek biztosítják azoknak a 25 év alatti fiataloknak, akik munkanélküliek, vagy akik nem vesznek részt oktatásában, bizonyos lehetőségeket. Négy hónapon belül, a munkahely elvesztése után, az illető színvonalas vagy gyakornoki állást kapjon, illetve képzésben részesüljön.

Európában a fiatalok munkanélküliségi rátája 23,6%. Tehát kétszer magasabb, mint a felnőtteké.

Egy másik intézkedés a szociális beruházási csomag. A jelenlegi pénzügyi válság következménye a súlyosan növekvő szegénységgel, munkanélküliséggel párosul. Fenntartható szociális rendszereket kell működtetni. Megfelelő beruházással javítani kell az emberek készségeit ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a munkaerőpiac követelményeihez. A szociális védelmi rendszerek végig kísérik az emberek életét, ezért megfelelően kell ezeket működtetni azért, hogy megelőzzék az egyén és társadalomban a válsághelyzet kialakulását.

Megállapítja, kevesebb költséget jelent, ha rendszeresen és hatékonyan működtetik a szociális rendszereket. Ellenkező esetben ennek nagyobb pénzbeli és társadalomi árat kell fizetni.

Andor László kolozsvári látogatása során találkozott az önkormányzat képviselőivel, Emil Boc Kolozsvár polgármesterével, az Uniós pénzek önkormányzati szinten történő hatékonyabb felhasználásáról tárgyaltak.

Számomra fontos az a következtetés, miszerint az állam felelős az állampolgáraiért. Csökkentve a társadalmi, az életminőségben levő különbségeket, állampolgárainak méltó életfeltéteket biztosíthat.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,