Változott a törvény

A fogyatékosok helyzetét
szabályozó törvény 2007–ben
módosított cikkelyei az érintettek
munkába állását, jobb
társadalmi beilleszkedését
segítik.

Pop Crina, a Szatmárnémeti
Mozgássérültek Egyesületének
elnöke
kérdésünkre
kimerítő tájékoztatást
nyújtott a rokkantvédelem terén
bekövetkezett legfontosabb
változásokról.


Ezek közül talán a
leglényegesebb és legtöbb
személyt érintő a
fogyatékkal
él
őszemélyeknek
járó pénzsegélyek jogi
szabályozása. Amíg az
előző törvény alapján
csupán a rendszeres munkát nem
végző sérült
személyeknek volt joguk ilyen jellegű,
rendszeres havi illetményre, most ez
számukra alanyi jogon, csupán
rokkantsági fokozatokba való
besorolásuk alapján jár. Az
I–es fokozatba soroltak havi 293, a II–esbe
tartozók 230, a III–as beliek —
vagyis akik csökkentett munkaidőben ugyan, de
termelő munkára alkalmasak — havi 33
lejes illetményre jogosultak,
függetlenül attól, van–e
egyéb rendszeres jövedelmük, vagy sem.
Ezzel elhárulni látszik a legfőbb
akadály az érintettek
törvényes munkavállalása
elől.


Szintén a testi fogyatékosok
társadalmi beilleszkedését
elősegítő újdonságot
jelentenek a közlekedés terén
nyújtott nagyobb kedvezmények. Az
érintettek évenként 12 ingyen
utazásra jogosultak vasúton vagy
távolsági autóbuszokon, a helyi
közlekedési eszközöket
(autóbusz stb.) pedig
térítésmentesen
használhatják egész éven
át. Joguk van továbbá
évente egyszer 18 napos, ingyenes
gyógyüdülésre valamelyik
általuk választott,
betegségük tüneteinek
enyhítésére alkalmas
fürdőhelyen. Ingyen parkolhatnak és
mentesülnek az úthasználati
illeték fizetése alól.

Sok a félreértés


Sokan félreértik a rokkantaknak
járó adókedvezményeket.
Amíg ebben a jogban ház– vagy
lakásadó esetében
részesülnek mindazok a
hozzátartozók, akik a sérült
személlyel együtt laknak, a gépkocsi
után fizetendő adó alóli
felmentésre csupán a járművet
birtokoló fogyatékos jogosult. Ő is
csak abban az esetben, ha a járművet maga
vezeti.


Kedvezményes hitelek felvételére
is joguk van a különböző
rokkantsági fokozatokba soroltaknak,
ám ezzel kapcsolatban is több
félreértés merülhet fel. A
leggyakoribbak a kölcsön
rendeltetésével kapcsolatosak.
Gépkocsivásárlásra akkor
kaphat a fogyatékkal élő
személy kamatmentes kölcsönt, ha a
hitelszerződés az ő nevére
szól, a jármű pedig az ő
személyes tulajdonát képezi majd
— családtag nevére
vásárolni nem lehet.
Építkezésre, pontosabban a rokkant
tulajdonát képező lakás
átalakítására is
igényelhető ilyen hitel, de csak olyan
munkálatokra —
tolókocsifeljárók,
lépcsőkorlátok, speciális
berendezési tárgyak —, amelyek a
kedvezményezett
önellátását segítik. A
Fogyatékkal Élők
Országos
Felügyel
ősége
kifizeti ugyan a fogyatékos személy
helyett a kamatokat, de a kölcsön
elbírálásába nem
szólhat bele. Minden bank maga dönti el,
képes lesz–e leendő ügyfele az
5000 eurós felső határú
hitelt legtöbb öt év alatt
visszafizetni — tehát alapvető
feltétel, hogy annak a segélyen
kívül rendszeres jövedelmet
biztosító munkahelye, vagy egyéb
pénzforrása legyen.

Báthory Éva