Változások a gyermekvédelmi törvényben

Változások a gyermekvédelmi törvényben
Néhány héten belül szavazhat a Szenátus a 272/2004 számú, a gyermekek jogait szabályozó törvény módosításáról. Ha elfogadják a módosításokat, könnyebb lehet az örökbefogadási eljárás.

 

A jogszabályról jelenleg a Szenátus emberi jogi, kisebségi- és vallásügyi bizottságában folyik a vita. A testület elnöke, az RMDSZ-es Biró Rozália csütörtökön nagyváradi sajtótájékoztatóján számolt be a törvényben várható változtatásokról. Jelezte, hogy a módosítási eljárást egy felmérés előzte meg, melyből kiderül, hogy 2012 decemberében összesen 1474 elhagyott gyerek volt nyilvántartásba véve, közülük 91 százaléknak volt születési bizonyítványa, míg az elhagyott gyerekek közel tíz százaléka nem volt nyilvántartásba véve, ezért ezek a gyerekek semmiféle törvényes szociális védelemben nem részesülnek. Az elhagyott gyerekek 64 százalékénak valamilyen egészségügyi problémája volt, közel húsz százalékuk pszichiátriai problémával küzd.

Súlyos gondok

Romániában összesen 61.656 állami gondozott fiatalkorú van, akikkel összesen 19 ezer szakképzett szociális gondozó foglalkozik. A több mint 61 ezer gyerek közül 18.700 gyerek él állami gondozó intézetben igen elszomorító körülmények között, állapította meg Biró Rozália, akinek megítélésében a jelenlegi gyermekvédelmi törvény elavult, hiszen többek között nem rögzít alternatív megoldásokat a gyermekelhagyás esetére és nagyon nehézkes az örökbefogadási eljárás. Elmondta, hogy a törvényhez huszonegy módosító javaslat érkezett, ezek egyike az, amelyik az érvényben lévő törvényhez képest konkrétabban meghatározza a gyermek felsőbb érdekeit. A pontosított meghatározás szerint a gyereknek joga van a megfelelő testi és szellemi fejlődéshez, a megfelelő szociális-érzelmi környezethez és a családi környezeten való élethez. További módosítás az, hogy az illetékes intézmények a továbbiakban kötelesek lesznek ellenőrizni azt, hogy teljesülnek-e a gyerekek felsőbb érdekei. Biró Rozália hozzátette, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó állami gondozott gyerekekkel kötelező az intézményekben anyanyelvükön kommunikálni az őket érintő foglalkozások, eljárások során. Ha nincs az illető kisebbség nyelvén beszélő szakember az intézményben, akkor tolmácsot kell biztosítani, szól az egyik módosítás. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy eddig abban az esetben, amikor mindkét szülő érvényesíthette szülői jogait, akkor csak mindkét szülőnek a beleegyezésével lehetett a gyermek érdekeire vonatkozó döntéseket hozni. Mivel azonban ez a kitétel nagyon sok esetben nem alkalmazható, ezért úgy módosítják a törvényt, hogy amennyiben az egyik szülő nem nyilvánít véleményt, vagy nem mutat érdeklősét a gyerek érdekeivel kapcsolatban, akkor az a szülő dönthet a gyerek érdekei kapcsán, akinél a kiskorú lakik, ez döntés azonban nem üközhet a gyerek felsőbb érdekeivel.

Örökbefogadás

További módosítás az, hogy az állami gondozásba kerülő gyermek számára kidolgozott egyéni tervben az állami intézmény első számú törekvése az kell legyen, hogy elősegítse a gyermek családba való visszaintegrálását. A jelenleg hatályban lévő törvény értelmében ez a visszaintegrálás a negyedik fokú hozzátartozók felkutatását tette kötelezővé az intézmények számára, míg az egyik módosító javaslat értelmében csak az első fokú hozzátartozók felkutatása kötelező, és amennyiben nem sikerül megtalálni ezeket a rokonokat, akik nevelnék a gyereket, akkor meg lehet indítani az örökbefogadási eljárást. Az örökbefogadásnál nem kell majd a kiterjesztett család tagjaival (a negyedik fokú hozzátartozókig) konzultálni, mint ahogy azt a jelenlegi törvény kimondja. A módosítás értelmében a gyereket születés után huszonnégy órával mindenképpen regisztrálni kell. Amennyiben elhagyott gyerekről van szó, egy héten belül kineveznek egy személyt, aki felelős érte, és ennek a személynek harminc nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy megtalálja a gyermek elsőfokú hozzátartozóit. Ha ez nem sikerül, vagy ezek a hozzátatozók nem kívánják nevelni a gyereket, elkezdődhet az örökbefogadási eljárás. Biró Rozália megítélése szerint így maximum három hónappal a gyermek regisztrálása után már el lehet indítani az örökbefogadási eljárást, és ha elfogadásra kerülnek az említett módosítások, akkor az örökbefogadási eljárás három évről egy évre csökkenhet. A módosított törvénytervezet egy-két héten belül kerülhet a szenátus plénuma elé.

Pap István