Vállalkozóként térhetnének vissza

Vállalkozóként térhetnének vissza
A Román Diaszpóra Napja alkalmából a kivándorlással kapcsolatos konferencia zajlott szerdán a Városháza dísztermében. Az egyik meghívott Hildegard Brandl, a Repatriot projekt vezetője volt.

Ilie Bolojan polgármester köszöntötte a résztvevőket, s mondta el bevezetőként: céljának tekinti, hogy Nagyvárad szorosabbra fűzze a kapcsolatát a hazai kivándoroltakkal, többek között azért is, mert azok, akik huzamosabb ideig külföldön élnek, olyan tapasztalatokat szereznek, melyek értékesek lehetnek az itthoniak számára. De a kivándoroltaknak is érdekük, hogy jó kapcsolatot tartsanak fenn a hazaiakkal, hiszen időről időre itt tudnak feltöltődni – s ez jó alkalom arra, hogy tudomást szerezzenek az itteni lehetőségekről. Ennek elősegítése érdekében a polgármesteri hivatal a kivándoroltak egyesületeivel is együttműködne – s egy első lépésként Dacian Palladi helyi tanácsos közreműködésével felvették a kapcsolatot a Romanian Business Leaders szervezettel, melynek egyik programja, a Repatriot elnevezésű, pont a kivándoroltak hazatérését szeretné elősegíteni.

Új Vadnyugat

Hildegard Brandl Romániából elszármazott és jelenleg szintén itt élő építész, a Repatriot program képviselője elmondta: két éve kezdeményezte a projektet, mivel fontosnak találja, hogy segítse azokat a külföldön élő hazaiakat, akik vissza szeretnének jönni Romániába. Ennek érdekében Európa több fővárosában is konferenciákat szervezett, s arra a következtetésre jutott, hogy a kivándoroltakban él a vágy, hogy visszatérjenek. Amint a későbbiekben kifejtette: nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként képzeli el első sorban a kivándoroltak itthoni boldogulását, főleg azért, mert itthon tudják igazán kamatoztatni azt, amit külföldön elsajátítottak. Románia ezenkívül meglátása szerint egy fejlődő gazdasággal, s olyan lehetőségekkel tudja visszavonzani őket, melyekkel nyugaton már nem találkoznak.

„Én magam sem tudtam volna Nyugat-Európában létrehozni azt, amit itt, vállalkozóként úgy látom, ez számunkra az új Vadnyugat, tele lehetőségekkel” – fogalmazott a német származású, de Romániában született építész.

Nem csoda

A konferencia Dacian Palladi előadásával folytatódott. A helyi tanácsos globális adatokat ismertetett, majd egyre szűkítette a kört, végül Bihar megyére és Nagyváradra vonatkozó adatokra tért ki. Mint elhangzott, 1990 óta folyamatosan csökken Románia lakossága, öt év alatt hétszázezerrel lettünk kevesebben, ami két megye lakosságának felel meg, s a csökkenés 77 százaléka a migrációval hozható összefüggése. Arról is szó esett: a külföldön munkát vállaló hazaiak átlagjövedelme megközelíti az évi húszezer eurót, ebből mintegy nyolcezer eurót tudnak félretenni, kilencezer eurót elköltenek, kétezer eurót pedig hazaküldenek. Nem csoda, ha sok a kivándorló, hiszen itt négyszer-hatszor kevesebb lenne a fizetésük, jegyezte meg. S bár a kivándorlók 85 százaléka azt nyilatkozza, hogy szándékában áll visszatérni, végül is csak négy százalék tér vissza ténylegesen. „Itthon, vagy idegenek között? Végül is merre?” – tette fel a retorikus kérdést előadása végén.

Különbségek

A későbbiekben a meghívottak közül is felszólaltak néhányan. Egyikük, aki Romániából egyszerű munkásként vándorolt ki és jelenleg Ibizán egy építkezési céget vezet, elmondta: alkalmazottai óránként tíz eurót keresnek, de a munkát nyolckor kezdik, és este hétkor fejezik be, közben pedig van egy huszonöt perces, majd egy egyórás szünet. Itt ugyanezért a munkáért óránként négy euró a fizetés, de a munkások többnyire azt is elvárják, hogy laza programjuk legyen, hangzott el.

Neumann Andrea



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter