Választási reformról szóló népszavazást is rendeznek Romániában az EP-választásokkal egy időben

Nemcsak európai parlamenti képviselőiket választják meg vasárnap a román állampolgárok, hanem arról is voksolnak, hogy a jövőben milyen kritériumok alapján juttassák be honatyáikat az otthoni törvényhozó testületbe.

Az európai parlamenti választások napján ugyanis népszavazás keretében az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről is állást kell foglalniuk a lakosoknak. A referendumot Traian Basescu államfő írta ki, ugyanis az alkotmány szerint az ország első emberének joga van országos érdeklődésre számot tartó témában népszavazást elrendelni. Basescu február 14-én a parlament két házának együttes ülése előtt mondott beszédében jelentette be először: ha a törvényhozó testület nem fogadja el júniusig az új választási törvényt, akkor népszavazást ír ki az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről. A törvény nem készült el időben, a referendum ötlete viszont elhalványulni látszott. De a látszat csalt, ugyanis Basescu ismét napirendre tűzte a népszavazás témáját, miután a kormány a nyáron a november 25-i dátumot jelölte meg az EP-választások időpontjaként. A pártok sem igyekeztek révbe juttatni a választási törvényt, így a jogszabály elfogadása a parlament illetékes szakbizottságánál nagyon nehézkesen haladt. De a törvényhozók hirtelen “megtáltosodtak”, amikor Basescu október közepén ultimátumot adott, felszólítva őket, hogy október 22-ig küldjék el neki aláírásra a választási törvénytervezetet. Jelezte: ellenkező esetben valóban kiírja a korábban beharangozott referendumot. A törvényhozási folyamat azonban annyira kezdetleges állapotban volt, hogy a parlament eleve csak az elnöki határidőt két nappal meghaladva fogadhatta el a jogszabályt.

A Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezette kabinet fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) kezdeményezésére a kormány október végén felelősségvállalással terjesztette a parlament elé az új választási törvényt, felgyorsítva ezzel a procedúrát. Ez azonban már nem volt elegendő ahhoz, hogy a törvény időben megszülessék, hiszen Basescunak kellett volna azt kihirdetnie ahhoz, hogy életbe léphessen. Az államfő azonban mindenképpen késleltetni akarta e jogszabály világra jöttét, amely csökkentette volna az ő referendumának a jelentőségét. Az alkotmánybíróságon meg is támadta a tervezet egyik cikkelyét, hogy időt nyerjen, s a kormány tervezete valóban ne léphessen életbe az európai parlamenti választások napja előtt. Az államfő ráadásul a kormány tervezete által előírt arányos és kompenzációs egyéni választókerületes szavazási rendszer helyett a kétfordulós, többségi egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről írt ki a népszavazást.

A romániai magyarság számára a kormány változata a kedvezőbb, mert az a töredékszavazatok országos visszaosztását is előírja, ami azt jelenti, hogy a szórványmagyarság sem maradna parlamenti képviselet nélkül. Ezzel szemben a Basescu által javasolt rendszer szerint a magyarság parlamenti képviselete jelentősen csökkenne, és csak a magyarok által többségben lakott vidékekről kerülhetnek be majd törvényhozók a bukaresti parlamentbe. A vasárnapi referendum csak akkor lesz érvényes, ha a 18,2 millió szavazati joggal rendelkező állampolgárnak legalább az 50 százaléka plusz egy fő él szavazati jogával. Könnyen előfordulhat azonban, hogy nem adják le elegen voksukat a referendum érvényessé válásához. Ehhez ugyanis valamivel több mint kilencmillió szavazóra lenne szükség.