Úzvölgyi katonatemető: A román védelmi tárca nem járult hozzá a sírkert átalakításához

Akt.:
Fotó: MTI/Veres Nándor
Fotó: MTI/Veres Nándor
A román Nemzeti Védelmi Minisztérium közölte: az idegen háborús emlékhelyek átalakítása csakis a minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) előzetes hozzájárulásával végezhető el Romániában, és a hivatal – 2004-es megalakulása óta – nem járult hozzá az úzvölgyi katonatemető átalakításához.


A tárca a magyar szimbólumok és feliratok elleni jogi harcáról elhíresült Dan Tanasa blogger kérdésére fejtette ki álláspontját az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatban, melyben április folyamán Dormánfalva polgármesteri hivatala román hősök parcelláját hozta létre. Álláspontját a Dantanasa.ro blog közölte. A minisztérium álláspontja szerint az úzvölgyi katonatemetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben, amikor az osztrák-magyar hadsereg ott elhantolt mintegy 350 katonájának a sírja mellé mintegy 900 különböző nemzetiségű katona földi maradványait temette el. A tárca szerint a második világháború végéig a temetőbe több mint 1300 katona földi maradványai kerültek.
A védelmi tárca megemlíti, hogy 1984-85-ben, illetve 1988-89-ben országosan leltározták a román és idegen hadisírokat és háborús emlékműveket, és az ekkor készült nyilvántartásban “a Hargita megyei Csíkszentmárton községhez tartozó Úzvölgye településen” olyan temető szerepelt, amelyben román, magyar, német, orosz, olasz és szerb katonák nyugszanak. Ezzel a tárca a temető Hargita megyei elhelyezését és nemzetközi jellegét erősítette meg.

A tárca a hadisírokra és -emlékművekre vonatkozó nemzetközi egyezményekre, az ezek jogállását szabályozó 2003/379-es romántörvényre, és a törvény végrehajtását szabályozó 2004/635-ös kormányhatározatra hivatkozott. A román törvényből azt is idézte, hogy a közigazgatási egységek köz- vagy magánterületén fekvő román háborús emlékművek megóvása az érintett önkormányzatok feladata.
A román védelmi tárca immár a negyedik román állami intézmény, amelyik állásfoglalásában arra világít rá, hogy Dormánfalva önkormányzata nem járt el törvényesen, amikor román parcellát alakított ki az úzvölgyi katonatemetőben. Korábban a Kulturális Minisztérium és az Állami Építkezési Felügyelőség is azt közölte, hogy az önkormányzat törvénytelenül állította ki maga számára a parcella létrehozásának az építési engedélyét, és a közbeszerzési hatóság is megállapította a törvénytelenséget. A kulturális tárca ugyanakkor azt is közölte, hogy a temető magyar állami támogatással történt felújításához sem járult hozzá, és – Dan Tanasa blogger értelmezése szerint – a román védelmi tárca is ezt mondja.

Az Agerpres hírügynökség az ONCE-tól kapott információkra hivatkozva korábban azt közölte: az úzvölgyi temetőben 149 ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve, akik mellett 1155, idegen hadsereghez tartozó katona nyugszik. Utóbbiak közül 794 magyar, 108 német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és 242 azonosítatlan. Nyilvánosságra kerültek ugyanakkor a temető 1926-1927-es átalakításának a rajzai és feljegyzései is. Ezek szerint a temetőben 1197 katonát temettek el, és köztük 794 magyart, 242 ismeretlent, 121 németet, 22 oroszt, 11 románt, 3 szerbet, 2 olaszt és 2 osztrákot. A temető kézzel rajzolt térképén a romántársaság 1927-ben hat magyar, egy osztrák és egy német parcellát tüntetett fel.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben megállapodott arról, hogy a település területe a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához tartozik. A Bákó megyei kisváros polgármestere április közepén e megállapodás alapján a moldvai településre telekkönyveztette a temető területét. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

(MTI)