Üzenetértékű magyar református kórház

Üzenetértékű magyar református kórház
Nagyvárad- Lesz református kórház!- Forró László előadótanácsosnak ezen optimista kijelentésével zárult az a konferencia, melyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett szerdán a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban, különböző szaktekintélyeknek a részvételével.

 

Különböző területek romániai és magyarországi szakemberei vettek részt és ismertették szakmai, illetve személyes véleményeiket, álláspontjaikat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által a Lorántffy Központ múzeumtermében szervezett konferencián. A rendezvény Csűry István püspök igei bevezetőjével kezdődött, aki Márk evangéliuma 16. fejezetének 19-20. verseit idézte. Hangsúlyozta: a KREK komolyan gondolja, hogy napjaink problémáit, gondjait ki kell köszörülni, elsősorban Isten dicsőségére, a mi javunkra, és a magyar nemzet szolgálatára. Amikor ugyanis nemzetstratégiáról beszélünk, arra is kell gondolnunk, hogy a mindent látó Isten cselekszik az itt lévő emberekért, és nem csupán önmagának való, hanem olyan tervet akar, melyben az egész közösség benne van. A református kórháznak a megépítését is egy csoda jeleként kell értékelnünk, melyet ha megerősít az igehirdetés is, akkor valaminek történnie kell, hiszen Isten sohasem hagy cserben bennünket.

Kató Gábor cégvezető elmondta: az egyházfő az idén tavasszal bízta meg azzal, hogy készítse el a leendő kétemeletes kórház megvalósíthatósági tanulmányát, mely feleljen meg a református egyház szellemiségének, egészségügyi szempontból a kiemelt ápolási minőségnek, gazdaságilag pedig működjön önfenntartóan és illeszkedjen a kórházi piaci résbe, és ugyanakkor lehetőség nyíljon szakmai együttműködésre a budapesti Bethesda Kórházzal. Július elején készült el a KREK hatáskörébe tartozó hat megyére vonatkozó kétváltozatos modell, mely az illetékes jogszabályok tiszteletben tartásával a költségadatokat is tartalmazza.

Kiindulópontok

Nagy László főorvos azokat a kiindulópontokat ismertette, melyekhez képest kellene megrajzolni a leendő kórházat. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: a halálozás 55-56 százalékáért az akut és krónikus kórtörténetű szív- és érrendszeri betegségek a felelősek, a halálozás 20-25 százalékáért a rosszindulatú daganatos betegségek okolhatóak, alacsony és csak lassan javuló, az EU-s trendektől jelentősen lemaradó a születéskor várható élettartam, még mindig kiemelkedően magas a korai, ún. idő előtti halálozás, főleg a férfinépesség körében, a mozgásszervi betegségek haláloki jelentősége pedig közvetlenül és közvetetten is jelentősen növekszik. Meglátásában a tervezett kórházzal, mint korszerű egészségügyi szolgáltatóval szembeni alapkövetelmények közé kell sorolni a térségi betegigényeket leképező, azokat az ellátásokban és ezek megszervezésében folyamatosan és hatékonyan leképező szükségletalapú működést, a betegcentrikus, modern és minőségi szolgáltatások folyamatrendszerű nyújtását biztosító szolgáltatáselvű és gyakorlatú üzemelést, a térségi betegigényekhez és szükségletekhez igazodó és ahhoz illeszkedő felépítésű és szerkezetű méretarányos és méretgazdaságos orvos-ápolásszakmai szervezetet, valamint a fenntarthatóságot, illetve a szakmai-gazdasági hatékonyságot.

Alapítványi forma

Földes Béla főorvos úgy vélte: a tulajdonos egyértelmű (az egyház) és körvonalazódni látszik a valós fenntartó, mely nem lehet csupán a KREK, hanem más támogatási formát is garantálni kell. Teoretikus lehetőség erre a közhasznú alapítványi forma, melynek nem csupán pályázati pénzekhez, hanem egyéb, állami forrásokhoz is juthatna. Megítélésében a működtetésre vegyes modellt kellene találni és tisztázni kéne, hogy a tulajdonképpeni menedzsment milyen elvárásoknak tegyen eleget, illetve arra is gondolni kell, hogy a fenntartó más forrásokhoz is jusson, mint a működtető. Meggyőződése: kezdeti fázisként egy járóbeteg rendelésre, illetve egynapos ellátásra specializálódott intézményt kellene létrehozni, majd ebből, illetve ezzel párhuzamosan fejleszteni a fekvőbeteg ellátást úgy, hogy közben új és egyedi ágazatokat is kéne alkalmazni a sikeres piaci bevezetés érdekében.

Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt egészségügyi miniszter szerint azért volna szükség a református kórházra, mert az egyháznak a társadalomban betöltött összefogó erejét fokoznák az egészségügyi szolgáltatások, a társadalomnak az egyházba fektetett bizalma pedig magas. Ugyanakkor megjegyezte: a befektetés mindenképpen pozitív dolog, és meg kell találni annak a módját, hogy az anyaország az éppen regnáló kormánytól függetlenül támogassa ezt, hiszen sokfajta üzenetet hordoz egy Erdélyben működő magyar református kórház.

Nem szabad lemondani

Kiss Attila orvosprofesszor, debreceni egyetemi tanár egyebek mellett azzal kapcsolatban fogalmazta meg javaslatait, hogy honnan jöjjön a kórház működéséhez kapcsolatos tőke, hogy lehetne orvosokat verbuválni stb. Azon meggyőződésének adott hangot: amennyiben teljes egészében nem lesz lehetséges a kórház üzemeltetése, a hatásköröket szűkíteni kell, és megfelelő kompromisszumokat kell hozni, de a végső célról nem szabad lemondani. Végül Velkey György, a budapesti Bethesda Kórház főigazgatója az általa vezetett intézmény tevékenységét ismertette.

Ciucur Losonczi Antonius