Úrnapja: Jézus úton van, haladjunk vele

Úrnapja: Jézus úton van, haladjunk vele
Nagyvárad- Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön a katolikus egyház az Úr Testének és Vérének ünnepét, ismertebb nevén Úrnapját üli. Exc. Böcskei László megyés püspök a helyi hagyomány szerint a város papjaival és híveivel közösen ünnepi szentmisét mutatott be.

A gyönyörűen feldíszített Székesegyházban ünnepelték múlt csütörtökön délután az Úrnapját a váradi katolikusok. Bevezetőjében Exc. Böcskei László megyés püspök két dologra hívta fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy egy népszerű ünnepről van szó, mely talán azért is kedves, mert külsőségekben gazdag, és szívesen ünneplünk, ha körülöttünk minden szép és ragyog. Másfelől csodálatos titokzatosságáért is vonzó az Úrnapja, hiszen olyasvalakinek a jelenlétét ünnepeljük, akit fizikailag nem látunk, de tudjuk és hisszük, hogy itt van, hiszen Jézus megígérte számunkra, hogy itt marad köztünk, a kenyér és a bor színe alatt találkozhatunk vele.

Ezt cselekedjétek

Az evangélium Szent Márk könyvéből szólt. Homíliájában az egyházmegye főpásztora felidézte: az elhangzott részlet az utolsó vacsora termébe vezet el bennünket, ahol Jézus az apostolaival volt, és szeretetének jelét adta, illetve rendelkezett arról, meghagyta, hogy a hozzá legközelebb állók miként tegyenek tanúságot róla. Kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta, és így szólt: vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik. A vacsora után ugyanígy kezébe vette a kelyhet is, majd ismét hálát adott, odaadta tanítványainak, és így szólt: vegyétek, és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és örök szövetségé. Ez a vér értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Krisztus tehát nem egy képet hagyott ránk, amit időnként megnézünk, hanem magát adta, és önajándékozó szeretetében nem ismer határt- nyomatékosította a megyés püspök. Nemcsak emlékezést feltételez tehát ez a végrendelet, hanem cselekedetet, találkozást, együttlétet. Egy új életforma kezdetét, mely a mai napig arról szól: nem vagyunk egyedül, és nem gondolhatjuk többé azt, hogy nincs táplálékunk, értelmetlen az életünk, és senki se törődik a fájdalmainkkal és szenvedéseinkkel, mert Jézus gondoskodott arról, hogy elűzze a magányt, hogy legyen erőforrásunk, hogy az elfáradt embert megtalálja a reményt és bizalmat a vele való találkozás csendjében.
Exc. Böcskei László ugyanakkor arról is beszélt: az úrnapi körmenet olyan mint egy imádság, megmutatja azt, aki életünk értelme. Tulajdonképpen Jézus ismét elindul a résztvevők által ebben a világban, hogy magához vonzza a keresőket, és felkeresse a gyengéket. Úton van napjainkban is, hogy felszólítsa az átalakulás után vágyakozókat: kövessék őt, haladjanak mellette.
A szentmisét követően kerül sor az úrnapi körmenetre a püspöki palota kertjében kialakított négy lombsátornál való megállással. A főpásztor erre külön meghívta a város plébániáinak ez évi elsőáldozóit és bérmálkozóit, akik rózsaszirmokat szórtak.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter