Ünneplik a korrupcióelleneseket, dúl a korrupció

Ünneplik a korrupcióelleneseket, dúl a korrupció
A polgármesteri a „legkorruptabb” állami tisztség, ezt az alpolgármesteri követi. A fontos tisztségek esetében a letöltendő börtönbüntetések átlagos hossza 3 év és 9 hónap volt.

Interaktív rendezvényt is tartottak, és közleményben is megemlékeztek az illetékesek arról, hogy május 30-án tíz éves lett a Korrupcióellenes Igazgatóság (DGA). A belügyi tárca alárendeltjeként működő hivatal Bihar megyei részlege a váradi Agora magánegyetemen tartott interaktív szemináriumot az évforduló kapcsán. A rendezvényt Razva Vesa, a DGA megyei vezetésének képviselője támogatta, és főleg a jogi tanulmányokat folytató hallgatüknak szólt. A szeminárium alkalmával a korrupció témakörével kapcsolatos terminológiával ismerkedhettek , emellett konkrét eseteket dolgoztak fel nekik, jogi példákként. Az évforduló kapcsán egyébként – mint azt már megírtuk – a DGA a polgárokhoz is fordult. Jelezték, hogy a hivatal forróvonalat működtet, amelyen a korrupciós esetek jelenthetők: 0800.806.806. A Bihar megyei kirendeltségük Nagyváradon a Dunărea 2 szám alatt érhető el, telefon/fax: 0259/469043. E-mail: bihor.dga@mai.gov.ro.

Helyzetkép

Ami a hazai korrupciót illeti, arról térkép is készült. A romániai helyi korrupció rangsorában egyértelműen Bukarest vezet, ahol 4,71 ítélet jut minden tízezer lakosra, ezt Máramaros, Bákó (Bacău), Krassó-Szörény és Giurgiu megye követi. A korrupciós tettekre vonatkozó legkevesebb jogerős ítélet Szilágy, Mehedinţi, Teleorman és Botoşani megyékben született. Legalábbis ez derül ki a romániai helyi politikai korrupció térképéről, melyet nemrég mutatott be a Román Akadémiai Társaság (SAR) és a România Curată portál. A 2010–2014-es időszakra vonatkozó elemzés megmutatja, miként élnek vissza a hatalommal és miként jut el a korrupciós tettekből származó haszon részben magánszemélyekhez, részben olyan szervezetekhez, mint például a pártok. A 2010 és 2014 közötti időszakban a nyilvánosságra jutott 3.125 jogerős ítéletből 2.143 felfüggesztett, 982 letöltendő börtönbüntetésre vonatkozott, a jogerős ítéletek száma pedig évről évre szinte megkétszereződött. A jelentős tisztségeket betöltők esetében 2014-ben született a legtöbb ítélet (1.051 jogerős ítéletből 286). Idén 50 jogerős ítéletet hoztak politikai tisztséggel rendelkező személyek esetében, annyit, mint 2012-ben és 2013-ban összesen. Helyi szinten a politikai tisztséget betöltő személyek esetében az ítéletek csaknem fele európai pénzekkel kapcsolatos csalásokra vonatkozik. Ennek megfelelően 56 elítélt polgármesterből 25, 16 alpolgármesterből 8 és 9 helyi tanácsnokból 5 európai pénzekkel kapcsolatos csalások miatt részesült büntetésben. Az adatok szerint, a polgármesteri a „legkorruptabb” állami tisztség, ezt az alpolgármesteri követi. A fontos tisztségek esetében a letöltendő börtönbüntetések átlagos hossza 3 év és 9 hónap volt, míg a jelentős tisztséggel nem rendelkezők esetében a letöltendő büntetések átlagos időtartama 4 év és 4 hónap volt. A politikai tisztségeket betöltők átlagosan 3 év és 11 hónap időtartamú büntetést kaptak a letöltendő és 2 év és 1 hónap időtartamút a felfüggesztett büntetések esetében. A közfeladatot ellátók feddhetetlenségének európai rangsorában Románia csak a huszadik, 3,01-es értékeléssel. A tisztviselők Norvégiában a legtisztességesebbek (10), őket a svédországiak (9,36), a nagy-britanniaiak (9,22) és a franciaországiak (9,15) követik. Ebben a rangsorban Romániát többek között olyan országok is megelőzik, mint Kazahsztán (3,46), Macedónia (4,4), Törökország (4,06) és Bulgária (4,73). Időközben a politikum folyamatosan fékezni próbálja a korrupcióellenes harcot. A legutóbbi ilyen intézkedés, hogy megszavazta a román szenátus a gyanúsítottak előzetes letartóztatását nehezítő törvénymódosítást, amelyben a sajtó egy része és több ellenzéki politikus a korrupció elleni harc fékezésének szándékát látja. A tavaly februárban hatályba lépett új büntető eljárás szerint egy gyanúsított személyi szabadságát az ítélethozatal előtt akkor korlátozhatják, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján „ésszerű a gyanúja” annak, hogy a terhelt bűncselekményt követett el. Az ügyész előzetes letartóztatást indítványozhat, ha úgy véli: ezzel megakadályozhatja a terhelt esetleges szökését vagy azt, hogy újabb bűncselekményt kövessen el. Az őrizetbe vétel 24 órára szól: ha ez idő alatt a bíró nem dönt az előzetes letartóztatásról, a gyanúsítottat szabadon kell engedni. A törvénymódosítást kezdeményező három PSD-s szenátor akciója nyomán megszavazott új változat szerint már csak „bizonyítható alapos gyanú” esetén rendelhetné el a bíró az előzetes letartóztatást. A büntető eljárás módosítása miatt több ellenzéki politikus és publicista húzta meg a vészharangot, mondván, hogy a „korrupt politikusok” meg akarják kötni az igazságszolgáltatás kezét. A tervezett módosítások kapcsán pénteken Klaus Iohannis államfő is rosszallását fejezte ki, előzőleg pedig az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Németország bukaresti nagykövetsége is jelezte, hogy figyelemmel követik a büntető törvénykönyv és eljárásjog minden módosítását, amely megkérdőjelezheti a jogállamiság érvényesülését.

Szeghalmi Örs



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter