Ünneplés Szacsvay Imre szobránál

Ünneplés Szacsvay Imre szobránál
Többszáz ember gyűlt össze csütörtökön koradélután a nagyváradi Szacsvay szoborhoz, ahol az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezett ünnepséget március 15. alkamából.

 

 

A délután három órakor kezdődő eseményen elsőként Albertné Simon Edina a kolozsvári főkonzulátus munkatársa olvasta fel Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének erre az alkalomra írt üzenetét. Többek közt elhangzott: „Tavaly ilyenkor tettek elsőként állampolgársági esküt Magyarország határain kívül élő magyar emberek. Az eltelt egy esztendő alatt a magyar állampolgárok közössége 150 ezer honfitársunkkal gazdagodott, és hamarosan még százezren vehetik kézbe magyar okmányaikat. Aligha kerülhetett volna ennél méltóbb ajándék a nemzet asztalára a mai ünnep alkalmából.” A miniszterelnöki üzenet a következő gondolatokkal zárult: „Akkor hű egy ünnep, ha nem csak az eseményeket, de az egykori érzéseket is képes feleleveníteni. Kívánom ezért, hogy ma mindannyian együtt idézzük fel a 48-asok tüzét, és mondjuk ki együtt: nehéz időben is jó magyarnak lenni!”

 

Ezt követően szólalt fel Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki nehezményezte azt, hogy az RMDSZ-ben hivatalos döntés született arról, hogy senkivel nem ünneplik együtt március 15-ét. „Ez a gőgös külön- és felülállás tilalmas időket és rezsimeket juttat eszünkbe” – fogalmazott. „Nem kérünk a hivatalos ünnepek korlátozásaiból, kirekesztő magatartásából vagy tilalmaiból. Megérett az idő az ünneplés szabadságának a megélésére korlátlanul és szabadon, ezért örömmel gondolunk Kolozsvárra, vagy Székelyföldre, ahol ezt meg tudják tenni.” Majd Vaclav Havelt idézte, aki szerint minden posztkommunista országnak két forradalomra van szüksége, először a kommunizmus majd a posztkommunizmus ellen. „Most ebben a fázisban vagyunk, és 2010 áprilisában újra sikerölt egy forradalmat megvívni a posztkommunizmus ellen, de sajnos Szlovákiában visszatértek a posztkommunisták, és ideát is nagyon kétes a választások kimenetele” – húzta alá. Majd párhuzamot vont Petőfi Sándor Nemzeti dala és Andrei Muresanu Desteapte-te romane című verse között, kiemelve azt, hogy mindkét költemény a szabadság vágyát és a nemzeti egység gondolatát fejezi ki. Kiemelte, hogy a szabadság minden ember Istentől adott elidegeníthetetlen joga. Végezetül elmondta: „minket koldussá tettek ebben az országban huszonkét év alatt. A korrupció, a szabad rablás útján fosztogattak tovább azok, akik kezébe került a hatalom. Koldusból váljunk szabaddá! Elég volt abból, hogy a többség koldisai legyünk egy elhibázott poszttiranoni és posztkommunista rendszerben” – húzta alá.

 

 

Csóti György Fideszes országgyűlési képviselő beszédében elmondta: csakúgy mint 1848-ban, „ma is szabadságharcát vívja a Kárpát-medencei magyarság, a mai Magyarország területén gazdasági szabadságharc folyik, az elcsatolt területrészeken élő nemzetrészek pedig önrendelkezési joguk kivívásáért küzdenek. A határokon átívelő nemzetegyesítésnek az utódállamokban élő nemzetrészek megmaradását egyedül biztosító teljes körű autonómiának sok ellenzője van. Ma is túlerővel kell szembenéznünk, de a siker titka ma is a hit, a bátorság és az összefogás. Ma mások a körülmények, más eszközökkel kell és lehet harcolni, de ma is a szabadság és a megmaradás a tét.” A továbbiakban hangsúlyozta: „Valóra kell váltani az 1848-as forradalom tizenkettedik pontját: Uniót Erdéllyel! A huszonegyedik század elején ez már a teljes Kárpát-medencére vonatkozik európai kereteken belül, ez formailag részben már megvalósult, de tartalmilag még messze nem. Az elcsatolt nemzetrészeken lévő magyarok még nem teljes jogú állampolgárai az utódállamoknak, pedig őket is megilleti az önrendelkezési jog. Ez a jog nem a többségi nemzetek jogaiból származik, hanem abból a tényből fakad, hogy elődeink ott születtek, falvakat, városokat építettek fel, kulturális intézményeket hoztak létre, és életük árán is megvédték szülőföldjüket.”

 

Beszédet mondott továbbá Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és Zatykó Gyula az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi régióelnöke. Utóbbi hangsúlyozta: „A magyar nép ma is szabadságáért küzd, igaz, a mai csatákat nem huszárok vívják karddal és lovassággal. Gazdasági béklyóinktól akarunk megszabadulni. Ez a mai szabadságharc nem jár nyílt emberi áldozattal, de attól még nagyobb vesztességet hozhat ránk, mint az ismert hagyományos ütközetek. És mint annyiszor a történelem során szükségünk van más népek segítségére, szolidaritására.”Az ünnepen énekelt a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok, közreműködött a Csökmői Fúvósszenekar. A beszédek után került sor a koszorúzásra. Az esemény a Himnusz eléneklésével zárult.

 

Pap István