Ünnepi megemlékezés Tordán

UniKéptár
UniKéptár
A világon elsőként, 1568. január 6.-13. között a Tordai országgyűlésen meghirdették, és törvénybe foglalták a vallási türelmet, kimondták a lelkiismereti és vallásszabadságot.

 

2002-ben a Magyar Unitárius Egyház Zsinata január 13.-át ünnepnappá, a vallásszabadság napjává nyilvánította.

Ebben az évben ünnepélyi rendezvénysorozat keretében, a Magyar Unitárius Egyház szervezésében Tordán és Kolozsváron, méltó módon emlékezett meg arra a napra, melyen a kimondták a vallási türelem, a vallásszabadságot.

A tordai ünnepi megemlékezés istentisztelettel kezdődött.

Igét hirdetett Nagy László unitárius főjegyző, marosvásárhelyi lelkész.

445 évvel ezelőtt a Tordai országgyűlés határozata megrengette Európát. Erre az eseményre emlékezve gyűltünk össze. Ez a nap nemcsak az unitáriusok ünnepe, hanem minden vallásos hívő számára is fontos, hogy lélekben szabadon tudja gyakorolni hitét.

Tisztelgés János Zsigmond, Dávid Ferenc előtt, akik azt vallották, hogy korlátok nélkül hirdessük azt a hitet, amiben hiszünk.

Az igehirdetésének alapja a 90. zsoltár 17. verse (Ó-szövetségből). Arról beszélt, a zsoltár szellemében, hogy Isten jóakarata nemcsak akkor sugárzott, hanem sugárzik most is mifelénk. A jóakaratot át kell adni az embereknek. Felveti a kérdést: Van-e jó indulat, jó szándék az emberek között? Van- e jó indulat a vallások, a felekezetek között? Milyen hatása van a 445 évvel ezelőtti országgyűlési határozatnak? Érzem –mondja- bármilyen felekezetű, legyél, mi jó indulattal vagyunk egymás iránt.

Szerte Erdélyben, a nagyvilágban, ezekben a hetekben tartják az ökomenikus imahetet.

Marosvásárhelyen az imahét alkalmával minden nap más és más felekezethez megyünk el. Ennek következménye, megmozdult a város magyar lakossága. Valamire vágynak az emberek. A mindennapi gondok után jól érezzük magunkat. Bármilyen felekezethez tartozol, nekem testvérem vagy. Erdélyben az egyház betölti küldetését, türelemmel, jó indulattal, viseltetik a másik iránt.

Rendkívül érdekes a jóakarat, jó szándék, a türelemre vonatkozó fejtegetése. Amint Nagy László unitárius főjegyző igehirdetése során mondta, a jóakarat az ember természetes hozzáállása. A jóakarattal kapcsolatos értelmezések közül néhányra hivatkozott. A jóakarat nem más, mint barátsággal, mások segítségére irányuló hajlam. Vagy más értelmezés alapján: igyekezet, iparkodás, erős törekvés egy cél megvalósítása felé. Szerinte a közösséget a jóakarat tartja össze.

Ma az unitárius templomban arra az eseményre emlékezünk, mely szabaddá tette az emberi gondolkodást. A zsoltár szellemében tesszük, mely azt mondja „Kezeink munkáját tedd maradandóvá”.

Bálint Benczédi Ferenc a Magyar Unitárius Egyház püspöke hangsúlyozta: A magyar unitárius egyház nevében kijelenti, hogy nemcsak ünneppé nyilvánították január13-át, ez a nap Tordán, de bárhol a világon egy pillanatra megállásra késztet. Ezt a napot a törvény szellemében és népi világ tiszta lelkületével ünnepeljük.

Körösfői- Kriesch Aladár: Tordai országgyűlés

A Városi Múzeumban található Körösfői- Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festménye, amely emblematikus ábrázolása az eseménynek. A festményt bemutatta Murádin Jenő művészettörténész, és háttér információkkal szolgált, de nem csak ő, hanem Kriesch György, az unoka is.

Amint Murádin Jenő kiemelte: A 12 négyzetméteres alkotás a Millenium idején készült. Mivel Torda városában nem volt olyan felkészültségű művész, aki a megrendelésnek eleget tudott volna tenni a város Körösfői- Kriesch Aladárt bízta meg a művészi alkotás megteremtésére, aki a festő, grafikus, iparművész, a Gödöllői Művésztelep megalapítója.

A vallásszabadság napja, január 13. lehetővé teszi, hogy megemlékezzünk Dávid Ferencre, aki gondolatszabadság tömör megfogalmazását adta. A francia forradalom által nyert polgárjogot.

Lebilincselően beszélt arról a kulturális pezsgésről, amely a Millenium korát jellemezte. Az országos magyar képzőművészeti tanács felhívást intézett a művészekhez, hogy örökítsék meg a városok nevezetességeit. Torda egykori polgármestere a lelkiismeret szabadság kimondása pillanatának ábrázolására Körösfői- Kriesch Aladárt kérte fel.

A Tordai országgyűlés című kép fikció- elképzelt jelenet. Nem biztos- mondta Murádin Jenő – hogy az ábrázolt személyek mind ott voltak az eseményen. A lényeg: emblematikus képet alkotott. A festmény azt fejezi ki, hogyan képzelte el azt a pillanatot, amikor a vallásszabadságot kihirdették.

Vita tárgyát képezi helyszín kérdése is: a mai katolikus templom vagy a fejedelem-ház. Elemzés tárgyát képezi, kiket ábrázol a festmény. A kép központi alakja Dávid Ferenc, aki 1579-ben bekövetkezett mártírhaláláig Erdély reformátora, a 3 protestáns vallás első püspöke volt.

A képet 1896-ban bemutatták. A kép a város történetét élte végig. 1916-ban elmenekítették a képet. A második világháború idején egy szovjet katona átszúrta. Majd később restaurálták.

A nagy festő unokája, Kriesch György elmondta, hogy Körösfői- Kriesch Aladár születésének 150. évfordulója alkalmával 5 országban, rendezvénysorozatban tisztelegnek a művész előtt. 30 rendezvényt szerveznek. A tordai megemlékezés ünnepe a Kárpát- medencei rendezvény- sorozat első eseménye. Arra törekednek, hogy méltó módon emlékezzenek a művészre. Néhány érdekes háttér információt mondott a festmény alkotási folyamatáról. Sok – sok előtanulmány előzte meg az alkotást. Diódon, egy csűrben készült. Három évig. Elemezve munkáit, rájött, hogy a festőművész- telepet Erdélyben akart létrehozni.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .