Uniós munkavállalás – EP: a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szabad mozgáshoz való jogot

Uniós munkavállalás – EP: a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szabad mozgáshoz való jogot
Az Európai Parlament (EP) határozottan szembeszáll azzal a néhány tagállami vezető által hangoztatott állásponttal, amely a polgárok szabad mozgásának korlátozását sürgeti – áll az EP csütörtökön elfogadott állásfoglalásában.

Az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldali képviselőcsoport közös állásfoglalása arra szólítja fel az uniós tagállamokat, hogy tartsák be az uniós szerződések szabad mozgásra vonatkozó pontjait, mivel a szabad mozgáshoz való jog kivétel nélkül minden uniós polgárt megillet.

Az EP azt kéri a tagállamoktól, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely befolyásolhatja a szabad mozgáshoz való jogot, és elutasít minden olyan javaslatot, amely az uniós migránsok számának korlátozását irányozza elő.

Ez ugyanis ellentmond a személyek szabad mozgásának uniós szerződésekbe foglalt elvével – szögezi le az Európai Parlament.

Az állásfoglalás megjegyzi, hogy az európai választások közeledtével az uniós polgárok szabad mozgása kampánytéma lett néhány párt számára, és fennáll annak a veszélye, hogy az erről szóló vita nyomán megerősödhet a rasszizmus és az idegengyűlölet.

Az EP felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bizottság közelmúltban készített tanulmányai szerint a más uniós országból érkező munkavállalók nettó befizetői a fogadó országok gazdaságának és költségvetésének.

“Bár az uniós polgároknak mindössze 2,8 százaléka él más tagállamban, fontos szerepük van a belső piac sikerében és az európai gazdaság fellendítésében” – húzza az EP-határozat.

A dokumentumban az EP arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ne diszkriminálják a máshonnan érkező uniós munkavállalókat azzal, hogy a munkavállalás céljából történő szabad mozgást társítják a feltételezetten jogellenes társadalombiztosítási visszaélésekkel.

Az EP emlékeztet, hogy a tagállamok felelőssége fellépni a szociális ellátórendszerüket érintő visszaélésekkel szemben, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű állampolgár tehető felelőssé ezért.

Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárainak munkavállalását január 1-jéig korlátozhatták átmeneti intézkedésekkel a korábbi tagállamok, de közülük 19-en már korábban feloldották a korlátozásokat. Az év eleje óta viszont a románok és a bolgárok is szabadon vállalhatnak munkát az összes uniós országban.