Uniós kisebbségvédelmi ombudsman kellene

Uniós kisebbségvédelmi ombudsman kellene
Az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak meghallgatást a brüsszeli Európai Parlamentben három magyar EP-képviselő, Sógor Csaba, Nagy József és Csáky Pál kezdeményezésére. A meghallgatáson Sógor Csaba meghívására egy romániai küldöttség is részt vett.

Több más erdélyi magyar újságíró társaságában alulírott személyében szerkesztőségünk tudósítója is jelen volt Brüsszelben azon a meghallgatáson, melyet az Európai Parlamentben első alkalommal az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak, a LIBE szakbizottság (állampolgári jogok, bel- és egészségügy) európai néppárti három magyar tagjának- Sógor Csaba, Nagy József és Csáky Pál- a kezdeményezésére, több éves munka eredményeképpen. Említést érdemel, hogy román riporterek és politikusok nem képviseltették magukat.
A tanácskozás első paneljében az őshonos kisebbségek védelmének jogi és gyakorlati aspektusairól esett szó. A megjelenteket köszöntő bajor származású Monika Holhmeier, a LIBE EPP-koordinátora hangsúlyozta: a rendezvény célja egy olyan iránymutató kidolgozása, melyet javasolt eljárásként fogalmaz meg az Európai Néppárt annak reményében, hogy ezt a későbbiekben egy magasabb szintű vita fogja követni. Megjegyezte: azzal a közvélekedéssel ellentétben, hogy csak baloldali vagy liberális pártok foglalkoznak a szabadságjogokkal, az EPP igenis nyitott a hagyományos kisebbségek ügye iránt, mert úgy tartja, hogy az EU-n belüli sokszínűség részét képezi ezek identitásának a megőrzése is, és új típusú válaszokat kell adni a felmerülő újabb és újabb konfliktushelyzetekre.
Nagy József (szlovákiai HID-MOST) EP-képviselő, a megbeszélés fő kezdeményezője annak szükségességét nyomatékosította, hogy uniós normarendszer szabályozza a kisebbségvédelmet, hiszen ez gazdasági prosperitáshoz vezetne valamennyi állampolgár számára. Arra hívta fel a figyelmet: az EU területén élő őshonos kisebbségek olyan személyek, akik a tagállamok területén laknak, és azok állampolgárai, sajátos etnikai, vallási, kulturális és nyelvi jellegzetességekkel rendelkeznek, kellően reprezentatívak, még ha számszerűleg kisebbségben is vannak a tagállamok lakosságán belül, és arra törekednek, hogy közösen őrizzék meg a kultúrájukat, hagyományaikat, vallásukat és nyelvüket, illetve régi és tartós kapcsolatokat tartanak fenn a többi népekkel. Meglátásában az irántuk tanúsított tolerancia részét kell képezze többek közt a kommunikációban az anyanyelven történő egyenrangú hozzáférés az információkhoz és az anyanyelvi oktatás, annál is inkább, mert az EU állampolgárainak körülbelül tíz százaléka kisebbségben él, ezért az ő jogaiknak az érvényesítése a többség érdeke is kellene hogy legyen.
Michael Gahler ülésvezető úgy vélte: főleg akkor támad viszály a kisebbség és a többség közt, ha másképp emlékeznek arra, hogy miért kerültek a jelenlegi helyzetükbe, és az emlékezés közös kultúrája mellett hiányzik az őszinte párbeszéd, holott a többség számára is előnyös vagy hasznos volna, ha a kisebbségeknek jólétet és jogokat biztosítana.

Fogalmi bizonytalanság

Sógor Csaba EPP-képviselő (RMDSZ) azt emelte ki, hogy a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően jogi alapja van a kisebbségvédelemnek, azonban sajnos az elmúlt öt évben nem történt előrelépés a másodlagos jogalkalmazásban. Olvasatában ennek egyik fő akadálya a fogalmi bizonytalanság, vagyis hogy nincs igazi jogi definíciója az őshonos kisebbségi státusnak. Romániában a regionális autonómiára veszélyforrásként tekintenek a belügyi stratégia kidolgozói, és feszültséget okoz már az is, ha egy székelyföldi kórházat magyar emberről neveznek el. Jelzésértékű, hogy az államfő honlapjáról utólag törölték Klaus Iohannisnak az RMDSZ-kongresszuson felolvasott szövegéből azt a két mondatot, mely arról szólt, hogy a létező kisebbségvédelmi törvényeket meg is kell valósítani, mondta a honatya, aki szerint ugyanakkor az EP katalizátor szerepet tölthet be az őshonos kisebbségek védelmének területén, illetve ennek érdekében pénzügyi támogatásra is szükség lenne.
A bécsi dr. Gabriel Toggenburg jogi szakértő úgy vélte: nem mindig rendelkezik kellő kompetenciával az EU a kisebbségvédelmet illetően, és az Európa Tanács által elfogadott, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény hatékonyabb megvalósítását indítványozta.
Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes arra emlékeztette hallgatóságát, hogy az EU területén 45 millió ember kisebbségben él, ezért azt sürgette, hogy a különféle megfigyelői jelentések eredményeit minél hamarább helyezzék kontextusba, valamint hozzanak létre egy európai uniós kisebbségvédelmi ombudsmani posztot.
Petteri Laihonnen finn professzor, a Jyvaskyla-i Egyetem adjunktusa a szlovákiai és a székelyföldi magyarok helyzetéről beszélt, olyan problémákra koncentrálva, melyet most nem részletezünk, hiszen itt élőként gyakran szembesülünk ezekkel, számunkra nem jelentenek újdonságokat.
Emma Lantschner grazi (Ausztria) tanársegéd azt ismertette, hogy működik a gyakorlatban a dél-tiroli autonómia. Egyebek mellett elhangzott, hogy a két részből- Bolzano és Trento- álló tartományban egy hattagú bizottság gondoskodik a vonatkozó törvények gyakorlatba ültetéséről. Ennek eddig három német és három olasz ajkú tagja volt, azonban nemrég az egyik olasz helyére egy rétoromán került. Az arányosság elve a nyilvános funkciókban garantált, és létezik az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Mindez azonban rendszer, a kulturális sokszínűség hosszú tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok eredményeképp alakult ki, azonban a közeljövőben érdekes változásokra lehet számítanak annak betudhatóan, hogy a migrációs mozgásoknak betudhatóan immár 150 különböző nyelvet beszélnek Dél-Tirolban.

Nincs előremozdulás

A hozzászólások rendjén Winkler Gyula (RMDSZ) azt sérelmezte, hogy A Lisszaboni Szerződés elfogadása után nem történt konkrét előrelépés az őshonos kisebbségek védelmének területén, sőt továbbra is diszkrimináció éri őket ami az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását illeti. Emellett azt sürgette, hogy az EP ez irányú szerepvállalásának legyen hatása más jogalkotó testületekre, intézményekre is.
Szilágyi Zsolt (EMNP) azt javasolta: az Európai Bizottság készítsen átfogó felmérést a tagállamokban folyó, az őshonos nemzeti kisebbségeket érintő politikákról, lehetőleg az elmúlt évre visszamenőleg, a pozitív és negatív gyakorlatokat egyaránt beleértve. Ugyanakkor pedig a bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökség hatásköre terjedjen ki az EU Alapjogi Chartája mellett az ET kisebbségi egyezményei tagállami betartásának monitorizálására is.
Tőkés László (Fidesz-KDNP) azon meggyőződésének adott hangot, hogy Erdélyben valóságos kisebbségi humán katasztrófa fenyeget.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter