Tartalmas előadások az írótáborban

Július 7-én a nagyváradi Góbé csárdában vette kezdetét a három napig tartó VIII. Partiumi Írótábor. A Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Írótábor Egyesület, és a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezte rendezvényt  költő nyitotta meg csütörtök délután, aki beszédében a magyar kultúra és irodalom jelenlegi áldatlan állapotára hívta fel a figyelmet.

Az eredetileg meghirdetett programtól eltérően elmaradt Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnökének és Mezey Katalin költőnek az előadása, így az első előadó dr. Benő Attila docens volt, aki a műfordítás lehetőségeiről beszélt a hallgatóságnak. A docens kifejtette, hogy a versfordítás sohasem lehet hű az eredetihez, mert a fordításnak meg kell felelnie a formának és a nyelvi jeleknek is. A további nehezségeket az adja, hogy a nyelvi rendeszerek különböznek, ugyanakkor a nyelvek jelentésrendszere is különbözik, továbbá a nyelvi lehetőségek is meghatározzák azt, hogy milyen fordítási hagyományok alalkulnak ki egy népnél.

Lehet, vagy nem lehet?

„Nincs abszolút értékű fordítás, mert mindig van valamilyen veszteség a célnyelvben az eredeti szöveghez képest” - vonta le a következtetést Benő Attila, aki idézte. Robert Frost költő radikálisabban megfogalmazott gondolatát, miszerint költészet az, ami a fordításban elvész. Benő Attila idézte Kosztolányi Dezsőt, aki szerint a jó műfordítás zseniális csalás. Benő Attila megemlítette az azonos hatás elvét, mely úgy szól, hogy a lefordított műnek az eredetivel azonos hatásúnak kell lennie. Ebből az alapgondolatból született többek között az az érdekes következtetés, miszerint ha a görögök nemzeti versformája a hexameter, a magyar nemzeté pedig a felező tizenkettes, ezért csak úgy lehet azonos hatást elérni, ha Homérosz hexameterekben írt Odüsszeia-ját felező tizenkettesekben fordítják magyar nyelvre. Benő Attila előadása után bemutatták az Agria folyóiratot; a nap hivatalos programját Faragó Laura előadóművésznő estje zárta.

Antagonizmusok

Az írótábor második, pénteki programja Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke előadásával kezdődött, aki azokról a magyar társadalomban tapasztalható antagonizmusokról beszélt, amelyek kihatnak a magyar irodalomra is. Ezek közé tartozik a magyar gazdasági fejlődés és a társadalom szociális állapota közötti ellentét, a nemzeti identitás és az európai elkötelezettség közötti ellentét, az abból fakadó ellentmondás, hogy a határokon túli nemzetrészek védelmének stratégiáját nem sikerült összhangba hozni az európai országok közötti szolidaritás stratégiájával, és ellentét feszül a magaskultúra és a közkultúra között is. Mára a tömegkultúra legalitást nyert, mondta Pomogáts Béla, mely kiszorította a magaskultúrát a kulturális piac számos szektorából, ráadásul rontotta a szellemiséget, az erkölcsöket is, továbbá gyengítette a nemzeti szolodaritást. Ezt követően Pomogáts Béla a magyar társadalom egészének kettéosztottságára tért át, kijelentve, hogy a Trianoni Magyarországon nem egy, hanem két nemzet él külön szellemiséggel, politikai kultúrával, ami nagy veszélyt jelent Magyarországra nézve. „Régi magyar hagyomány, hogy ne legyen magyar egység” - fogalmazott Pomogáts Béla.

Antagonizmusok 2.

Mindezzel szemben ott áll az irodalom, melynek kezelnie kellene ezeket a problémákat, és jövőképet kellene állítania a magyar nemzetnek, folytatta előadását Pomogáts Béla. Csakhogy a magyar irodalmat is ellentmondások jellemzik: a nemzeti és nemzetközi irodalomfelfogás közötti ellentét, az idős és a fiatal írók közötti ellentét, a magyar irodalom és a világirodalom közötti ellentét, valamint a kultúrának és és az álkultúrának az ellentéte. Végezetül az irodalom további problémáira hívta fel a figyelmet Pomogáts Béla: csökkent az irodalom presztizse, csökkent az olvasók és a közélet igénye az irodalomra. Pomogáts Béla előadását követően dr. Ködöböcz Gábor, az egri Agria folyóirat főszerkesztője mutatta be Erdélyi élmény – erdélyi gondolat című munkáját. Az írótábor délelőtti paneljében előadást tartott továbbá dr. Horváth Béla, dr. Bertha Zoltán irodalomtörténészek, Szakolczay Lajos műkritikus, Oláh János költő, a Magyar Napló főszerkesztője, valamint bemutatásra került az Új Dunatáj című kiadvány is.

Pap István