Újra műsoron Gherase Dendrino „Szálljon a dal” című operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában

Újra műsoron Gherase Dendrino „Szálljon a dal” című operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában
A Kolozsvári Román Nemzeti Opera újra műsorra tűzte Gherase Dendrino „Lăsați-mă să cânt” című operettjét. Szövegkönyvét Erastia Sever, Liliana Delescu és Viorel Cosma írta.

Gherase Dendrino (1901-1973) a román zeneirodalom jelentős személyisége, zeneszerző, karmester a „Lăsați- mă să cânt” operettjét 1954-ben mutatta be a Bukaresti Állami Operettszínház. Majd 1958-ban a Kolozsvári Nemzeti Opera Anghel Ionescu Arbore rendezésében vitte színre. A produkciót Drezda, Olmütz, Odessza, Jászvásár, Nagyvárad színházában is játszották.

A darab cselekménye Brassóban játszódik le, főszereplői Ciprian Porumbescu zeneszerző és Berta Gorgan, Ciprian szerelme. A zeneszerző életének momentumait eleveníti fel. 1882-ben a zeneszerző legújabb darabját, a Vasile Alecsandri versei alapján alkotott, Crai nou című, két felvonásos operettjét akarta bemutatni. (Az első román operettnek tekintik.) Azonban a bécsi udvar hivatalos képviselői ellenezték a darab bemutatását, igyekeztek elfojtani minden nemzeti érzést. Végül, köszönhetően az értelmiség és a vidékén élő emberek lelkes és kitartó támogatásának a Crai nou című alkotást a brassói Román Gimnázium (ma Andrei Șaguna Kollégium) dísztermében vitték színre (1882. március 11). Ciprian Porumbescu 1881-1883 között a gimnázium zenetanára volt. A gyermekeket arra tanította, hogy „a művész mindenkor a néptől tanulja azt, amit tud”. (Szegő Júlia)

Az élet érdekessége, hogy hatvan év múlva a neves rendező, Anghel Ionescu Arbore fia, Cătălin Ionescu Arbore rendezésében, 2018-ban, Dendrino operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában került bemutatásra. Cătălin Ionescu Arbore elmondta, hogy számára a mostani rendezés nagy élményt, egyben kihívást is jelentett. Hiszen a kolozsvári opera színtere gyermekkori élményeit juttatja eszébe, amikor a darab rendezője az édesapja volt, az édesanyja a Suzănica szerepét alakította. Az operett dallamvilága, humora megérinti a közönséget. A neves áriák, mint Martha áriája, Berta-Ciprian duettje, Berta áriája, a II. felvonásban, Ciprian áriája az első felvonásban valósággal meghatja a közönséget. Az operettben sajátosan ötvöződik a szöveg, a tánc és a zene. Különböző műfajú zenék -induló, hora, keringő- kapcsolódnak össze. A rendezésben nehézséget a nagyszámú szereplő – 38-jelentette. Közreműködött a Kolozsvári Nemzeti Opera zene-, ének- és a balettkara. Az előadás sikerességéhez hozzájárult a Kolozsvári Nemzeti Színházzal és a Transilvania Állami Filharmóniával való együttműködés is.

Ciprian Porumbescu (1853-1883) neves román zeneszerző. Tanulmányait a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen végezte. A modern román zene megalapítójának tekintik. Alkotó tehetség, maradandó műveket hagyott az utókorra: Ballada hegedűre és zongorára, Román Rapszódia, A trikolor éneke, az Egyesülés himnusza, a Crai nou- operett, és még lehetne sorolni. Dr. Valeriu Braniște szerint „A nemzet összes öröme befolyásolta a nagy művészi lelket, a fájdalmak pedig a legrejtettebb zúgáig hatottak.”

Gherase Dendrino (1901-1973) román zeneszerző, karmester. Filmzenei, könnyűzenei alkotásai ismertek. A Lăsați-ma să cânt és a Lysistrata című operettek dúsítják a zeneszerzői munkáját.

A rendező alkotótársai

Díszlettervező: Adriana Urmuzescu, Koreográfia: Felicia Serbănescu. Vezényel: Adrian Morar. Kórusvezető: Corneliu Felecan. Színpadvezető: Dan Lupea. A VIP gyermekkórus karmestere: Anca Mona Mariaș. Főbb szerepekben felléptek: Cristian Mogoșan (Ciprian Porumbescu), Lorena Puican (Berta Gorgon), Florin Sâmpălean, Oana Trămbițaș, Liliana Neciu, Iulia Merca, Bogdan Nistor, Sorin Lupu, Petre Băcioiu, Cristian Bogdan, Petre Burcă.

Az 1989 előtti politikai hatalom a Dendrino- operettjét, akárcsak más korabeli alkotást, a saját ideológiájának népszerűsítése érdekében próbálta felhasználni. Amint Cătălin Arbore hangsúlyozta, az operett nem ideológiai jellegű, jól kidolgozott cselekménnyel rendelkezik. A produkcióban a humor, a dallam, a ritmus, a jó hangulat, a romantika sajátosan ötvöződik egymásba, egyensúlyt teremtve.

A Dendrino-operettjének szövegkönyvét Pintér Lajos fordította magyarra

Amint a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonból megtudhatjuk, Pintér Lajos újságíró a zenei tárgyú cikkeit, interjúit a hazai magyar lapokban közölte. Zenekritikai rovatot vezetett a Román Rádió bukaresti magyar adásában. Gherase Dendrino „Lăsați-mă să cânt” című operettjének szövegkönyvét „Szálljon a dal” címmel fordította magyarra. A Dendrino- operettjét a Nagyváradi Szigligeti Társulat 1958. február 22-én mutatta be, főszereplők Belényi Ferenc (Ciprian Porumbescu) és Dukász Anna (Berta Gorgon). Magyar színre alkalmazta és rendezte: Gróf László. Díszlettervező: Kudelász Károly. Vezényelt Matolcsy Zoltán.

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera nagy sikerrel mutatta be Dendrino -operettjét. A produkció közönségvonzó erejét a zenéje, a híres áriák, a kórus, a koreográfia, a zenekar, a táncosok művészi teljesítménye eredményezte.

Csomafáy Ferenc