Precedensértékű pert nyertek

Nyert, és megy is tovább az MPE, illetve az EMNP a magyar nyelv használatának kiterjesztését illető ügyekben. Ott is folytatják, ahol a vezetés magyar, de nem tesz semmit az anyanyelv használatáért.Újabb pert nyert az EMNP, illetve a támogatói háttere nyelvhasználati ügyben. Mint Menyhárt Gabriella ügyvédtől megtudtuk, a legfelső fokon megnyerték azt a próbapert, amit amiatt indítottak, hogy Váradon az önkormányzat honlapján nem szerepelnek magyarul is az infók, közlemények, formanyomtatványok. Az eljárást még 2013-ban kezdték, miután a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultak, az meg is állapította a diszkriminációt, ám a váradi önkormányzat ezt nem fogadta el. Magánszemély, az akkor helyi EMI-elnök Molnár Csongor nevében indították meg a bírósági eljárást, azért, hogy a testület mondja ki: helytálló a hátrányos megkülönböztetés megállapítása, és a Diszkriminációellenes Tanács ajánlása szerint ezt a helyzetet meg kell oldani. Minden szinten nyertek, az önkormányzat végig fellebbezett, de a Legfelső Bíróság is Molnáréknak adott igazat, azt is jelezve, hogy kártérítés is jár a közösségnek.

Mi jön?

Csomortányi István, az EMNP megyei vezetője elmondta: most, az ítélet birtokában újabb tárgyalásokat kezdenek a város vezetőivel a helyzet megoldása céljából. Hogy pontosan mikor, azt még nem hozzák nyilvánosságra. Ha ez sem segít, akkor ismét bírósághoz fordulnak, immár azt igényelve, hogy akkor a kártérítést hajtsák be. Az a helyzet ugyanis, hogy akkor kamatostól kellene fizetnie az önkormányzatnak, mégpedig – az ügyvéd elképzelése szerint – úgy, hogy a diszkriminált közösség összes tagjának létszámával szoroznák a kártérítés összegét, és a diszkrimináció fennállása során eltelő összes nappal is, azaz így jönnének össze a kamatok is. Hogy mekkora a szorzandó alapösszeg, és lehet-e így szorozni, azt a bíróságnak kell majd eldöntenie – abban az esetben, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és újabb per jön. A késedelmi kamat egyébként a diszkrimináció megszüntetéséig számolandó, azaz már peregnek a napok. A megnyert perben született ítélet szerint ugyanis a város vezetésének három hónap áll rendelkezésre az intézkedésre, és ez mostanság telik le. Csomortányi István hozzátette: „Például az RMDSZ 2012-ben már előállt azzal, hogy ők készítettek magyar nyelvű formanyomtatványokat, nagy sajtótájékoztatót is tartottak erről, ám a nyomtatványok azóta sincsenek sehol a városházán, senki nem használja azokat – csak a román városvezetésnek voltak jók végül, arra, hogy a perben érvelni tudjon azzal, hogy amúgy léteznek ilyenek”.

Megyei szinten is

Azt is jelezte: „Külön ügy, hogy a Megyei Tanácsnál sincs semmi magyarul, szégyen, hogy most magyar ember vezeti, és még annyit sem tudott rendezni, másfél éves ténykedése alatt sem, hogy a honlapjukon magyar nyelven is legyen bármi”. Ezért készítettek egy beadványt, amit azonnal eljuttatnak Pásztor Sándorhoz, a Megyei Tanács RMDSZ-es vezetőjéhez. Csomortányi hozzáfűzte: „Ha ennek utána sem rendeződik a magyar nyelv használata, akkor őket is be fogjuk perelni”.

Molnár Csongor, akinek a nevében a fent jelzett, megnyert próbaper zajlott, azt mondta, akkoriban, helyi EMI-elnökként a szervezet akart pert indítani, de adminisztratív okok miatt erre nem volt lehetőség, így maradt a magánszemélyként való fellépés – később belépett a perbe, az ő oldalán a Magyar Polgári Egyesület.

Hallgat a megyefőnökség

Egy másik hasonló ügy, hogy a prefektúra a mai napig nem válaszolt Csomortányiék ama hivatalos kérdésére, hogy miként kell eljárni közterületeken, magánszemélyek esetében, ha azok a nemzeti identitásukhoz tartozó jelképekkel (például magyar zászlóval) tűnnek fel. Mint ismert, legutóbb a váradi virágkarneválon vették el rendőrök Váradon valakitől a magyar zászlót. Előzőleg a prefektúra átiratot küldött a váradi önkormányzatnak, hogy ha idén is lesz a karneváli felvonuláskor magyar zászló, akkor 10.000 lejre büntetik az önkormányzatot. Ugyanis törvény szerint csak román zászlóval együtt lehet kitűzni más államok lobogóit. Csakhogy ez nem magánszemélyekre vonatkozik, ráadásul kitűzés esetére rendelkezik – tehát a prefektúra vélhetően félreérti, vagy félremagyarázza a jogszabályt. A Csomortányiék beadványára 30 napon belül kell válaszolniuk, ez mostanság telik le. A nevezett tudatta: „ha megint ilyesmit válaszolnak, vagy nem válaszolnak, ebben az ügyben is pert indítunk”.

Szeghalmi Örs