Újabb átgondolatlan döntés a tanügyben

Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes
Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes
A tanügyi rendszerben dolgozók szerint több szempontból is indokolatlan az, hogy a kisebbségi elemi oktatásban román szaktanárok tanítsák a gyerekeknek a román nyelvet. Az általunk megszólaltatott váradi magyar szakemberek egyhangú véleménye az, hogy ez a döntés elhamarkodott.


Rendelettel módosította a román kormány a tanügyi törvényt, melynek értelmében az elemi iskolákban a kisebbségi tannyelvű osztályokban szakképzett román nyelv és irodalom tanárok kell tanítsák a román nyelvet. Megjegyzendő, hogy a román tannyelvű elemi osztályokban a román nyelv oktatása a tanítók hatáskörében marad. Az általunk megszólaltatott váradi magyar szakemberek egyhangú véleménye az, hogy ez a döntés elhamarkodott, megalapozatlan, és semmiféle garancia nincs arra, hogy a román szaktanárok jobban meg tudják tanítani a román nyelvet a kisebbségi, esetünkben magyar kisdiákok számára.
Nincs módszertan

Kéry Hajnal, Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy Bihar megyében mintegy 75-80 új állás keletkezik ennek a kormányrendelet nyomán, csakhogy amíg a minisztérium nem ad ki a rendelet mellé egy alkalmazási módszertant, addig nem tudni, hogyan kell eljárni. „Ahhoz, hogy a tanintézmények új állásokat hozzanak létre, engedélyt kell kapjanak a tanfelügyelőségtől és implicite a minisztériumtól is. A fizetési programot a minisztérium kell megnyissa, és mi (a tanfelügyelőség – szerk. megj.) kell meghatározzuk az állásszámokat és csak ezután léphetnek a tanintézmények” – jelezte a döntés által keletkező adminisztrációs problémát a szakember. Arra a kérdésünkre: azokban az iskolákban, amelyekben elemi oktatástól általános iskoláig, sőt, akár líceumi oktatásig bezárólag működnek osztályok, megoldást jelenthet-e az, hogy a már ott tanító román-tanárokra ráruházzák rá ezt a feladatot is, Kéry Hajnal azt válaszolta, hogy néhány órát még a nyakukba varrhatnak a román-tanároknak, ha ők is beleegyeznek abba, hogy pluszórákban tanítsanak; „de túl sok az állásszám, ami megjelenik ahhoz, hogy ezt mindenütt meg lehessen így oldani. Azokban az iskolákban ugyanis, ahol az elemi oktatás mindegyik évfolyamán van magyar tagozat, egy egész állás jön létre” – fogalmazott. További nehézség az, hogy már lejártak a közgyűlések és az állások kiírását meghirdető időszakok. Mivel egy rendeletről van szó, ezért ez elméletileg máris életbe lép, hacsak a módszertanban nem rendelkeznek másképp, vagyis ebből is az következik, hogy egy alkalmazási módszertanra szükség lenne.

Átgondolatlan kísérlet

„Azt sem tudni, hogy ennek a változtatásnak mi lesz a konkrét hozadéka, mert ez nem volt kikísérletezve. Ugyan a különböző idegen nyelveket is szaktanárok tanítják az elemi oktatásban, de a nyelvtanárok az egyetemen erre képezve voltak, a román-tanárok nem. Azon kívül a tanügyi törvény a nyelvtanárok számára kritériumként rögzíti azt, hogy kötelező ismerniük a kisebbség nyelvét, amelyen az oktatás folyik, és részt venni egy nyelvvizsgán, de a román-tanárok ezalól kivételt jelentenek. A román-tanárok tehát nem tanulnak elemi osztályos oktatási módszertant és magyarul sem tudnak, amit pedig minden magyar osztályban tanító nyelvtanártól elvárnak. A román-tanárokat ezekre fel kellett volna készíteni, amire már nincs idő, hiszen egy hetünk van a tanévkezdésig” – jelezte Kéry Hajnal. További gondot okoz az, hogy a megyében vannak ugyan román-tanárok állás nélkül, de velük csak a keletkező állásoknak mintegy egyharmadát lehet betölteni, felvetődik tehát a kérdés, hogy mi lesz a fennmaradó kétharmaddal? „Nem lesz elég tanárunk. Valószínűleg megint szakképesítés nélküliek, vagy lehet, hogy a tanítónénik fognak tanítani románt” – tette hozzá.

Bűnbakkeresés

Egy neve elhallgatását kérő váradi tanítónő véleménye szerint ezzel a döntéssel a minisztérium a kisebbségi oktatásban dolgozó tanítókat kiáltotta ki bűnbaknak. Mint kifejtette, a tanítók java része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a tanítók a román nyelv tanításából, módszertanából, román gyerekirodalomból és román irodalomból is vizsgáztak, és nem utolsó sorban ismerik az elemi oktatás módszertanát. Ezzel a rendelettel tehát a kisebbségi nyelven oktató tanítók szakképesítését vonja kétségbe a minisztérium, annál is inkább. Csakhogy, mint a tanítónő elmondta, a román-tanárok szakképesítése inkább kétségbe vonható, hiszen őket az egyetemen nem képezték ki a román nyelvnek mint idegen nyelvnek az oktatási módszertanára, sem pedig az elemi iskolai oktatás módszertanára. „Elgondolkoztató, hogy az a tanár, aki eddig líceumban tanított, hogyan fog tudni helytállni az elemi iskolában” – jegyezte meg. A tanítónő szerint a döntést azzal indokolták, hogy rosszak a kisebbségi nyelven tanuló diákok román eredményei. Csakhogy ezelőtt hat évvel vezették be az új módszertant, mely szerint e kisebbségi tanulók az előkészítő osztálytól kezdve idegen nyelvként tanulják a román nyelvet. Azok a diákok, akik elkezdtek az új koncepció szerint tanulni, most hatodikosok, tehát mindössze az ötödikben oktató tanárokat lehet megkérdezni arról hogy mennyire voltak felkészülve a gyerekek román nyelvből, de sem a nyolcadikos sem az érettségi eredményeket nem írhatják a tanítók rovására, hiszen a diákok még nem jutottak el odáig, fejtette ki a tanítónő.

Pénzügyi kérdés

Egy általunk megkérdett másik szakember, Balajti Annamária a nagyváradi Dimitrie Cantemir iskola tanítónője egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. A kisebbségi oktatásban tevékenykedő tanítóknak a heti négy román órával, illetve előkészítő osztályban a heti három román órával több az óraszámuk, mint a román tanítók óraszáma, ezért ezeket az órákat pluszban fizették a kisebbségi tanítóknak, ami mintegy 400-600 lej közötti összeget jelent az alapfizetés mellett. Balajti Annamária felidézte, hogy tavaly májusban volt egy kisebbfajta botrány emiatt, és a magyar tanítók egyhetes késéssel kapták meg ezt a pénzt. Balajti Annamária feltételezése szerint a mostani döntés hátterében akár az is állhat, hogy valakiket a minisztériumban zavarhatott az, hogy a kisebbségi tanítók megkapták ezt a pluszpénzt. „Én nem tudom, hogy jobban fog-e kijönni pénzügyileg az, ha a román-tanárnak fognak teljes katedrát fizetni, de mi azért a pénzért rengeteget dolgoztunk” – fogalmazott a tanítónő. Balajti Annamária arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel teljes román katedrák létesülnek, ezért a román-tanároknak negyedik, ötödik órájuk is lesz egy-egy osztályban, de a kisgyerekeknél már tíz óra után alig lehet román órát tartani, mert a nyelvoktatás nagy koncentrációt igényel egy kicsi gyereknél. Balajti Annamária szerint a döntés nyomán semmiképpen sem lesz hatékonyabb az elemi iskolai román oktatás.

Pap István