Új tárgyalótermek a bíróság pincéjében

Akt.:
Új tárgyalótermek a bíróság pincéjében
Január 7-én kezdődött és mintegy három évig fog tartani a nagyváradi Igazságügyi Palota felújítása, melynek során tíz új tárgyalóterem épül az ingatlan pinceszintjén. A részletekről Boros László munkálatvezető mérnök tájékoztatott a helyszínen.

 

Jelenleg hetvenöt munkás dolgozik a nagyváradi Széchenyi/Traian téren lévő Igazságügyi Palotában, de lesznek olyan munkafázisok, amikor egyszerre százötven-százhetven ember fog munkálkodni ott, mondta Boros László, a kivitelezési munkálatokat elnyerő Selina cég mérnöke, a munkálatokat irányító szakember. Elárulta, hogy a kivitelezési szerződés határideje három év, ennyi idő alatt kell befejezni a nagyszabású munkálatot, melynek költségvetése nettó 38 millió lej, amihez hozzáadódik még egy 16 millió lejes összeg az előre nem látható költségekre. Mint megtudtuk, a kivitelezés magában foglalja az ingatlan teljes gépészetének kicserélését, a vakolat teljes megújítását, a cserepek cseréjét, a gerendázat felújítását és szigetelését, magának az épületszerkezetnek a felújítását, az alapok megerősítését, valamint a restaurálást is, hiszen műemléki besorolású épületről van szó. „Nem bontunk semmit egy-két válaszfalon kívül. Egyes nyílászárókat cserélni fogunk, de amelyek ezek közül restaurálhatók, azokat restauráljuk” – jegyezte meg Boros László.

Bővítés

A palotát függőleges irányban bővíteni is fogják a manzárd használhatóvá tételével, illetve a pinceszint bővítésével. „Az épületnek mintegy a fele alatt eddig is volt pince, de most a bővítés során létrehozzuk a pinceszintet azon a részen is, ahol eddig nem volt, míg a meglévő, eddig technikai pincének használt részt kimélyítjük, felújítjuk és használhatóvá tesszük” – fogalmazott a szakember. Mint megtudtuk, a pince egy részében archívum lesz, ugyanakkor a kibővített alagsori szinten tárgyalótermeket alakítanak ki. Erről a következőket mondta Boros László: „Van az épületben három világító udvar: a főbejárat mögött két kisebb, a hátsó részben pedig egy nagyobb. Nemcsak maga az épület alatt, hanem a világító udvaroknak a helyén is épületet fogunk kialakítani az alagsori szinten, és összesen tíz tárgyalótermet építünk ki a mostani világítóudvarok alagsorában. Ezeknek a termeknek felülről természetes megvilágítása lesz, ugyanis alumínium szerkezetű felülvilágító rendszert építünk ki.” Boros László elmondta, hogy az új tárgyalótermeket betonfödémmel fedik be, és ebbe építik be a világítóablakokat. Minden egyes teremnek külön ablaka lesz. Boros László elárulta, hogy az épületfelújítás során az igazságügyi palotában teljesen elkülönítik egymástól a magánjogi és a büntetőjogi peres részlegeket, ez utóbbi az épület hátsó szárnyában kap majd helyet. A manzárdosítással kapcsolatban megtudtuk, hogy mivel műemléképületről van szó, ezért kívülről észre sem fog vevődni, hogy a tetőzet alatti épületrészt átalakítják. „Ez nem jelenti a tetőtér átépítését, hanem a meglévő tetőteret úgy módosítjuk, hogy ott helyet kaphassanak majd az adminisztratív irodák” – fogalmazott Boros László. Mivel az épületben két további szintre kiterjed majd az emberi tevékenység, ezért két, egyenként tízszemélyes kapacitású liftet is beépítenek az épületbe, melyek a leendő alagsorból visznek majd fel a manzárdig.

Nehézségek

Egy ekkora épületrehabilitáció önmagában véve is igen komoly munka, azonban a szóban forgó felújításnál egyéb nehézségekkel is szembe kell nézniük a kivitelezőknek. Az egyik komoly gond az, hogy bár a munkálat már elkezdődött, de a bíróság is ott tevékenykedik még az épületben. „Kompromisszumos megoldással úgy osztottuk fel az épületet, és úgy dolgoztuk ki a munkálatok ütemtervét, hogy bizonyos ideig, bő fél évig, együtt tudunk élni a bírósággal: a földszint és a pinceszint az építőtelep része lett, és részben megkaptuk a padlásteret, de ott még nem tudunk cserepet cserélni. Bízunk benne, hogy a nyári vakáció alatt sikerül a bíróságnak elköltözni” – mondta Boros László. További nehézséget okoz az, hogy az épület a városközpontban van és így nehezen tudják megközelíteni a nehézgépjárművek. „Az épület udvarára teherautó be sem tud menni, annyira kicsi ez a kapubejárat, holott óriási mennyiségű, összesen tízezer köbméter földet kell innen elszállítsunk, ami után be kell hozni hatezer köbméter betont. A betonöntést is betonpompával fogjuk megoldani, ami kintről, az utcáról fogja nyomni a betont száz-százötven méteres távolságokra különböző szintekre.” De talán mindennél embert próbálóbb munka lesz az épület alapzatának megerősítése. „A speciális gépészeti árok kialakítása szükségessé teszi azt, hogy az épület alatt lévő, egy méter széles téglaalakzatot aláfalazzunk. A gépészeti árok mintegy hetven centiméternyivel a mostani alap lábazata alá fog kerülni. Ezt úgy fogjuk megoldani, hogy az alapzat alatt ásunk egy hetven centi mély, egy méter széles és egy méter hosszú lyukat, utána négy-öt méteren nem ásunk, majd következik a következő lyuk, majd megint négy-öt méternyi szünet, majd megint lyuk, és így tovább. Egy lyuk kiásásakor azt előbb be kell önteni, meg kell várni míg megköt a beton, és csak azután következhet a következő lyuk kiásása. És mindezt főként kézi erővel kell megcsinálni, mert gépekkel nem nagyon lehet megközelíteni ezt a munkaterületet” – magyarázta Boros László. A szakember szerint legalább egy évet vesznek majd igénybe a fent említett munkálatok, és csak azt követően kezdődhet el a klasszikus értelemben vett felújítás.

Pap István