Új parlamentet választ az Európai Unió (3. rész)

Új parlamentet választ az Európai Unió (3. rész)
Lengyelországban 4-5 párt juthat be az Európai Parlamentbe, köztük meglepetésre egy élesen unióellenes formáció, és alacsony részvétel várható a vasárnapi választásokon.

A felmérések az ellenzéki, nemzeti konzervatív, Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) néhány százalékpontnyi fölényét mutatták a kormányzó, jobbközép liberális, Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Platform (PO) felett, de a különbség a legújabb közvélemény-kutatásokban kiegyenlítődni látszik. Van olyan felmérés is, amely a PO csekély előnyét jelzi.

Harmadik helyre várják a Baloldali Demokratikus Szövetséget (SLD), és előreláthatólag átlépi az 5 százalékos választási küszöböt a kormánykoalíció kisebbik pártja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) is.

Nagy valószínűséggel bejut az EP-be a veterán politikus, Janusz Korwin-Mikke által vezetett, parlamenten kívüli, EU-ellenes Új Jobboldali Kongresszus (KNP).

Lengyelországnak az idei évtől kezdve 51 hely jár az EP-ben. Ebből a PO és a PiS 19-19-et, az SLD 7-et, a PSL és a KNP 3-3-at szerezhet.

Szlovákiában szombaton tartják a választásokat, az országra jutó kvótának megfelelően 13 EP képviselő jut majd a parlamentbe. A mandátumokért 29 politikai párt és mozgalom jelöltjei küzdenek. Az EP-be való bekerüléshez 5 százalékos választási küszöböt kell túllépni, erre 5-6 pártnak lehet esélye.

Mivel az első szlovákiai EP-választáson 17, öt évvel később pedig 18 politikai párt vagy koalíció állított jelöltlistát, a mostani adatok azt jelzik, hogy a hagyományos politikai elit mellett egyre többen látnak lehetőséget az uniós politizálásban. Ezzel szemben a választók többségét kevésbé érdeklik az uniós szintű történések és a választások, amit a korábbi EP-voksolásokon is kinyilvánítottak az EU-n belül tapasztalt legalacsonyabb részvételi aránnyal. Egy aktuális felmérés szerint most hétvégén is alacsony részvételi arány várható.

Szlovákiában az összes többi választási kampányhoz képest az EP-választások kampánya a legkevésbé jelentős, a pártok jelszavai általánosak, s inkább a belpolitikai témák és a bevett pártszimpátiák mentén próbálják megszólítani a választókat.

Csehországban 21 képviselői helyért az idén rekordszámú 38 párt és mozgalom indul.

Milos Zeman államfő döntése alapján a választásra pénteken és szombaton kerül sor, tehát a cseh hagyományoknak megfelelően ismét két napon át lehet majd voksolni.

A legfontosabb kampánytémák a munkahelyteremtés, az európai bürokrácia csökkentése, az euró, a cseh nemzeti érdekek védelme és a migráció voltak.

A legutóbbi felmérés szerint a választást az Igen (ANO) nyerheti 20 százalékkal, ami 6 mandátumot jelentene. A további mandátumok várható megoszlása: TOP 09 és a CSSD 4-4, a kommunisták 3, míg a Virradat és az ODS 2-2 mandátum.

Románia a vasárnapi szavazás után 32 képviselőt küld a megújuló Európai Parlamentbe: ezekre a helyekre 15 párt és nyolc független jelölt pályázik.

A közvélemény-kutatások szerint Románia az európai szocialisták (PES) frakciójába küldi a legtöbb (14-16) képviselőt, a jobboldali pártok pedig várhatóan 10-12 képviselőt juttathatnak az uniós törvényhozásba, beleértve az európai néppárti (EPP) tagsággal rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2-3 képviselőjét.

Várhatóan nem jut EP-képviselethez szélsőségesnek, vagy euroszkeptikusnak minősülő párt. Az Eurobarométer szerint uniós szinten Romániában (és Észtországban) a legmagasabb arányú (a lakosság 58%-a) az EU-ba vetett bizalom. A román pártoknak mégsem sikerült igazi európai témákra irányítani a közfigyelmet a kampány során, mert a mostani voksolásnak a románok inkább a belpolitikai erőviszonyok pontos felmérése tekintetében tulajdonítanak jelentőséget a novemberben megrendezendő államfőválasztás előtt.

Ez alól csak az RMDSZ képez kivételt, amely a közösségi érdekképviselet fontos színterének tekinti Brüsszelt, egyebek mellett azért, mert azt próbálja elérni, hogy az uniós jogalkotás szintjére emeljék az őshonos nemzeti közösségek védelmét. Az RMDSZ ellen nem indul más magyar jelölt, így választási eredménye – a hagyományosan alacsony román részvétel mellett – csak mozgósítási képességén múlik.

Szlovénia nyolc európai parlamenti helyéért összesen 92 jelölt indul 16 különböző listán. A május 25-i voksolás azonban a felmérések szerint nem hozza lázba a szlovéneket, így a korábbiakhoz hasonló alacsony részvételre lehet számítani.

Elemzők szerint az EP-választást a politikusok inkább az előre hozott választások főpróbájának tekintik, a vasárnapi voksolást követően lesz még néhány hónapjuk arra, hogy a parlamenti választásokra felkészüljenek.

Egy április végi felmérésből az derült ki, hogy a kétmilliós ország lakossága leginkább az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Pártot támogatja, a megkérdezettek 13,4 százaléka voksolna Janez Jansa volt miniszterelnök pártjára. A második helyen a lemondott miniszterelnök, Alenka Bratusek – április végén hivatalosan még meg sem alakult – pártja végezne 12,2 százalékkal. A balközép szociáldemokraták csak a dobogó harmadik helyére juthatnának fel 9,4 százalékkal. Nem szerepelne viszont jól Bratusek egykori pártja, a Pozitív Szlovénia. Zoran Jankovic ljubljanai polgármester vezetésével csak 5,5 százalékos támogatottságot kapott a válaszadók körében. Érdekesség viszont, hogy a válaszadók 16,6 százaléka nem szándékozik az urnák elé vonulni 25-én.

Egy másik felmérés szerint a választásokon jelentős sikert érhetnek el a nacionalista pártok, az elemzők pedig mindezt az euroszkepticizmus növekedésével magyarázzák. Az országban csökken az unió támogatottsága, habár Szlovénia 10 évvel ezelőtti csatlakozása óta a leggyorsabban felzárkózó országnak számít.

*

“The project was co-financed by the European Union in the frame of the European Parliament’s grant programme in the field of communication. The European Parliament was not involved in its preparation and is, in no case, responsible for or bound by the information or opinions expressed in the context of this project. In accordance with applicable law, the authors, interviewed people, publishers or programme broadcasters are solely responsible. The European Parliament can also not be held liable for direct or indirect damage that may result from the implementation of the project.”